Azért jöttünk, hogy vegyük végig és erősítsük az amúgy is jó együttműködést – szögezte le mindjárt a legelején Hankó Balázs, aki öt munkatársával, köztük két államtitkárral és egy miniszteri biztossal érkezett. Bevezetőül elmondta: az idén a magyar kormány Kárpát-hazában gondolkodik, és a szülőföldön maradást kívánja erősíteni a felsőoktatási állami ösztöndíjrendszerrel, a Sapientia-egyetem fejlesztésével, a szakképzés erősítésével, a felnőttoktatással, a közművelődés és a családok támogatásával. Ezek után a jelen levő intézményvezetőket kérdezte a működésükről és arról, hogy mire van szükségük; elmondta azt is, hogy mivel tud segíteni a magyar kormány ezeken a szakterületeken.

A megyei tanács elnöke, Tamás Sándor hangsúlyozta, hogy nem a pénz az elsődleges igény: persze az is kell, de itteni források is vannak – ami hiányzik, az sok esetben a tudás, a rendszerben való gondolkodás, az intézmények bekapcsolása.

A Tamási Áron Színháznak jelenleg a székhely felújítása és a helyhiány a legnagyobb gondja – közölte Pál-Ferenczi Gyöngyi igazgató. Hankó Balázs arról érdeklődött, hogy a gyermekek hány százaléka jut el színházba, a színház milyen mértékben viszi kisebb közösségekbe az előadásait, hány bemutató és mennyi vendégelőadás van? Ezek alapján az egész Székelyföld és Erdély számára is jó programokat lehet kidolgozni – hangsúlyozta.

A Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, Vargha Mihály szobrászművész ismertette a látogatottsági adatokat, a fiatalok bevonzását szolgáló módszereket, elmondta, hogy intézményes szinten már részei a magyar muzeológiának, de restaurátorokkal nagyon rosszul állnak, igény lenne egy ilyen képzésre.

Hankó Balázs öt munkatársával, köztük két államtitkárral és egy miniszteri biztossal érkezett

A témához kapcsolódva Kondor Ágota szenátor közölte, hogy a megyei tanács is indít egy olyan programot, amely a művelődési intézmények felkeresésére ösztönzi a családokat. Imreh István, a Kovászna Megyei Művelődési Központ vezetője a háromszéki értéktárról és a munkaerő hiányáról számolt be, Tamás Sándor pedig kifejtette, hogy a szórványprogramban össze kell hangolni a székelyföldi és a magyarországi kezdeményezéseket. A megyei tanács elnöke ugyanakkor az egészségügyi szűrőprogramok újraindítását is kérte, ezt Hankó Balázs végzős egyetemi hallgatókkal és szűrőbuszokkal látja megoldhatónak.

Makkai Péter református lelkész a magyar ajkú cigányság felzárkóztatásához kért támogatást az iskolai meleg ebéd és délutáni oktatás kiterjesztésével, illetve szociális munkások képzésével, a Művészeti Népiskolát vezető Gáj Nándor pedig azt, hogy a Határtalanul programmal többen jöjjenek Háromszékre. Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója a vidéki könyvtárak nehézségeiről, illetve egy erdélyi irodalmi múzeum szükségességéről beszélt; Szebeni Zsuzsa, a sepiszentgyörgyi Liszt Intézet vezetője a művészi hagyatékok bizonytalan sorsának rendezését tartja sürgetőnek. Fejér László szenátor a kantai szakképzés kapcsán azt kérte, hogy a vendéglátóipari dolgozók az ügyfeleik zömére való tekintettel románul is tanuljanak, Sztakics Éva alpolgármester tudományos előadások tartását szorgalmazta, Antal Árpád polgármester pedig a gyermekvállalás ösztönzését; ennek keretét Hankó Balázs szintén az egyházakkal együtt teremtené meg.

A magyar kulturális és innovációs miniszter végezetül összefoglalta az elhangzottakat: legyen családtámogatási program az egyházakkal közösen, színházi és múzeumi programok a gyermekeknek, családoknak, pontgyűjtéssel, alkalmazásokkal, védőnői, restaurátori és szociális munkásképzés a Sapientia-egyetemen – az külön cél, hogy a Sapientia Románia legjobb tíz felsőoktatási intézménye közé kerüljön –, összehangolt szórványprogram, délutáni oktatás, dél-erdélyi célpontok az anyaországi diákoknak, diákok nyári táboroztatása, egészségügyi szűrőprogramok, irodalmi és művészeti állagmegőrzés megszervezése, tudományos ismeretterjesztés. Távozása előtt Hankó Balázs a sajtónak azt nyilatkozta: azzal, hogy versenyképes tudást nyújt, a magyar kormány a magyar identitás megőrzését támogatja.