A magyar és a román kormányzat is elkötelezett a kétoldalú együttműködés fejlesztése mellett, amiből mind a két fél sokat profitálhat – közölte egyhangúan Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter és Emil Hurezeanu román külügyminiszter a két tárcavezető tegnapi bukaresti találkozója után.
Szijjártó Péter a nemrég hivatalba lépett új román kormány több tagjával folytatott egyeztetései után stratégiai jelentőségűnek nevezte a két ország határát keresztező infrastruktúra fejlesztését. Kifejtette, Románia schengeni csatlakozásával tizenkettőről huszonkettőre nőtt az átkelőhelyek száma, s így az eddigi harminchétről húsz kilométerre csökkent az átlagos távolság az átlépési pontok között. Ugyanakkor kiemelte, hogy a munka nem ért véget, tovább fog bővülni az átkelők száma, előkészítették az ehhez szükséges megállapodást, illetve megkötötték a szerződést a magyarcsanádi Szent Gellért híd újraépítésére és a Szegedet Temesvárral összekötő vasútvonal megtervezésére is.
Szijjártó Péter érintette az energetikai együttműködést is, amely szavai szerint mind a két ország ellátásbiztonságához nagyban hozzájárul, és közölte, hogy megerősítették elkötelezettségüket a kapcsolat még szorosabbra fűzése mellett. „Abban vagyunk érdekeltek, hogy ebben az új helyzetben a földgáz-kereskedelmi együttműködésünket bővítsük. Az erről szóló tárgyalások már meg is indultak a vállalataink között” – tette hozzá.
A miniszter végül kiemelte, a tapasztalat azt mutatja, hogy amikor az RMDSZ részese a bukaresti koalíciónak, akkor sokkal jobban mennek a dolgok a két ország közötti együttműködésben. „Ez azért nagyon fontos, mert mind Magyarország, mind Románia, mind a magyarok, mind a románok nagyon sokat tudnak profitálni egy jó magyar–román együttműködésből” – jelentette ki. Majd leszögezte, hogy egyértelműen jobb jóban lenni, mint rosszban, és jelenleg kedvezőek a kilátások, ugyanis a román kormány is elkötelezett a kétoldalú együttműködés fejlesztése mellett, és ennek egyik lényeges garanciája a RMDSZ részvétele.
Végül az új román kollégájával folytatott tárgyalásával kapcsolatban elmondta, Emil Hurezenauval is a praktikus együttműködésre fogják helyezni a hangsúlyt, s egyetértettek abban, hogy Közép-Európának békére, fejlődésre, stabilitásra van szüksége.
A román külügyminisztérium tájékoztatása szerint a találkozón Emil Hurezeanu tárcavezető hangsúlyozta, tartalmasabbá kell tenni a kétoldalú együttműködés alapját jelentő román–magyar stratégiai partnerséget. Kifejezte meggyőződését, hogy a közös munkán és együttműködésen alapuló nyitott, pragmatikus hozzáállás lehetővé teszi a kétoldalú kapcsolatok potenciáljának teljes kiaknázását.
Sorin Grindeanu és Szijjártó Péter
A maga során Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter közölte, Szijjártó Péterrel a két ország közötti közlekedési összeköttetések javításában, illetve újak kiépítésében állapodtak meg. Grindeanu az utóbbiak között említette a Szatmárnémeti–Óvári gyorsforgalmi út összekapcsolását a M49-es magyarországi autóúttal, az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út összekapcsolását az M44-es magyarországi autópályával, az Óbéba–Kübekháza közötti út, illetve a Csanád–Magyarcsanád közötti Maros-híd megépítését.
Szijjártó Péter Sebastian Burduja energiaügyi miniszterrel is tárgyalt, az energiaügyi minisztérium tájékoztatása szerint a román tárcavezető kifejtette, hogy Bukarest soha többé nem fogja Európa energiabiztonságát azoknak a kezében hagyni, akik az energiát zsarolásra használták és használják ma is. „Régiónknak diverzifikálnia kell az energiaforrásait, és a lehető legnagyobb mértékben saját magára kell támaszkodnia” – idézte Burduját a közlemény.
A beszámoló szerint a két miniszter tárgyalásainak középpontjában a regionális energiapiacok ingadozásai, a regionális energiabiztonság megerősítése és a földgázellátás diverzifikálása állt. Terítékre került a fekete-tengeri Neptun Deep földgázmező kitermelése és az azeri–grúz–román–magyar áramvezeték is. Burduja beszélt arról is, hogy Románia megvalósítani készül az 5000 MW-os nagyfeszültségű egyenáramú (HVDC) vezetéket, amelyik minimális veszteséggel fog áramot szállítani Nyugat-Európába. Ehhez csatlakoztatják a Fekete-tenger alatti kábel lefektetésével Grúziát és Azerbajdzsánt is.
„Ami az esetleges MVM–E.ON tranzakciót illeti: ismertettem a magyar féllel az energiaügyi minisztérium álláspontját, amelyet korábban nyilvánosan is kifejtettem. Románia meg fogja védeni szuverenitását és polgárainak stratégiai érdekeit. Románia energiája továbbra is a romániaiakat fogja szolgálni” – nyilatkozta Sebastian Burduja.