Alaposan le kell faragni a költségvetési hiányból, ami tavaly a nyugdíj- és béremelések nyomán elérte a GDP-arányos 9,5 százalékot. Az Európai Unióval történt megegyezés alapján a deficitet 7 százalékra kell csökkenteni 2025-ben. Ahhoz, hogy ezt elérjék, csökkenteni kell a közkiadásokat, amit – ha el akarják kerülni az adóemelést – az állam karcsúsításával lehet megvalósítani: azaz a bérkiadások mérséklésével, valamint az államapparátus csökkentésével. A képviselőházban, a szenátusban, a kormánynál ez már elkezdődött, a folyamatot minden szinten folytatni kell. A közpénzből fenntartott intézményeknek, vállalatoknak „újra kell gombolniuk a kabátot”, hogy a csökkentett bérkeretbe, személyzeti szerkezetbe beleférjenek. Ugyanakkor a közberuházásoknak is haladniuk kell, ezért a 2025-ös állami költségvetés mintegy húsz százalékát beruházásokra irányozták elő.

Az adóemelés elkerüléséhez a bevételek növelésére, vagyis hatékonyabb adóbehajtásra is szükség van. Tavaly az állami adóhivatal már javított a korábbi eredményeken, idén 50 milliárd lejjel több bevételt kell megvalósítani – részletezte a parlamenti képviselő.

Közel húszmillió lej Háromszéknek

Miklós Zoltán szerint a büdzsé parlamenti vitája során sikerült elérni, hogy Kovászna megyének 19,3 millió lej jusson különböző, záros határidejű beruházásokra. A keretből Barótnak egymillió lej, Kovásznának szintén egymillió, Kézdivásárhelynek kétmillió, Sepsiszentgyörgynek nyolcmillió lej jut; további 5,8 millió lej Kovászna Megye Tanácsának, a fennmaradó összeg öt község közt oszlik meg.

Barót egy transzformátorház megvásárlására (egyes középületek megfelelő áramellátásának javítására), valamint a városi kórház udvarának rendbetételére használhatja fel az összeget. Kovászna az Országos Helyreállítási Terv keretében zajló beruházások önrészének finanszírozására (a polgármesteri hivatal épületének korszerűsítése, iskolák hőszigetelése), Kézdivásárhely szintén uniós pályázataik önrészének biztosítására (a járóbeteg-rendelő korszerűsítése), illetve az Anghel Saligny-program keretében megvalósuló gázhálózat-bővítés költségeinek részleges fedezésére költhet. Sepsiszentgyörgy esetében is uniós alapokból zajló beruházások önrészét állják az állami költségvetésben jóváhagyott összegből: iskolák felújítása, tömbházak hőszigetelése, szolgálati lakások építése, a dohánygyár korszerűsítése, az ipari park fejlesztése tartozik ezek közé.

A megyei önkormányzat esetében az összeg oroszlánrésze az oltszemi Mikó-kastély restaurálási, felújítási munkálataira megy, az uniós hozzájárulás ugyanis ebben az esetben a költségek nagyjából negyedét fedezi. A fennmaradó pénzt a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár mögött található kazánház konferencia-központtá alakításához használhatják fel.

Országos szolidaritási alap

A képviselő az idei büdzsét érintő egyik fontos változásról is beszámolt: 2025-ben a legutóbbi népszámlálási adatokat vették figyelembe, nem a statisztikai intézetét. Ennek nyomán az egyes önkormányzatoknak kevesebb forrás jut a személyi jövedelemadóból (szja), esetenként ez jelentős kiesést jelent. Az új helyzet ellensúlyozására hozták létre azt az országos szolidaritási alapot, amelynek megyei változata eddig is érvényben volt. Ennek lényege, hogy minden egyes önkormányzat lemondott az szja-ból származó bevétele 14 százalékáról, az összegek egy megyei alapba kerülnek, és ebből a forrásból azon települések büdzséjét egyenlítik ki, melyek bevételei alacsonyak voltak. Egyetlen kivétel volt e szabály alól, Bukarest, mely az szja 97 százalékát megtartotta, és csak annak 3 százalékát juttatta Ilfov megyének. Az országos alap létrehozásával ezt a helyzetet felszámolták, most minden önkormányzat egyformán 14 százalékkal járul hozzá az alaphoz, és az innen befolyt összeget az ország szegényebb önkormányzatai, települései felzárkóztatására fordítják. Háromszéken öt községi önkormányzatot érint negatívan az új megoldás: Árkost, Barátost, Kököst, Uzont és Zabolát – ismertette Miklós Zoltán.