A szemlélet holisztikus nézőponton alapszik, ahol a test-lélek-szellem egysége adja a teljes embert. Eszerint nagy jelentőséget kap a lelki egészség, melynek diszharmóniája betegségek tüneteiben jelentkezik (és nem csak dr. Bach szerint).

Úgy gondolom, innen ered az a személyes felelősség életünk minőségét illetően, hogy milyen mértékben vagyunk tudatosak, milyen mértékben vagyunk képesek életmódunkban, életvitelünkben megőrizni testi-lelki egyensúlyunkat. Hiszen a harmónia önmagunkon belül és kívül, a testi és lelki épségünk saját választásainkon, döntéseinken alapul. Mikor „sínen” vagyunk, akkor egyszerű és könnyed a mindennapok megélése, bajban, betegségben azonban a földi javak jelentősége elhalványul, és ilyenkor válik elsőrangú prioritássá maga az emberi lét.

Negatív érzelmek, gondolatok, tettek hatása előbb-utóbb tünetként jelentkezik, és ezt nem érdemes figyelmen kívül hagyni. Az önref­lexió, az önismereti út képes felfedni problémáink valódi gyökerét, így sikeresebben gyógyítható a bajunk, problémánk. Már egy felbukkanó rossz érzés is mielőbbi megoldásra – „meggyógyításra” – vár, hiszen éppen azért jelent meg, mert foglalkozni kell vele (tudjuk, hogy pl. a hosszan tartó szomorúság depresszióba fordulhat).

Az életünk fölötti felelősség vállalása által a mások és a körülmények hibáztatása elmarad, kezünkben van az önrendelkezés joga, hogy mit kezdünk vele. Régi sebeink, traumáink begyógyítása is immár saját feladatunk, hiszen ezek orvoslása vagy elhanyagolása meghatározó. Régi rossz szokások, blokkok, elakadások szintén jelenthetnek akadályt, viszont ezek feloldása, javítása csak rajtunk múlik. Ha egyedül nem megy, külső segítség igénybevétele ajánlott.

Ép testben ép lélek – ahogy tartja a mondás. Erre figyelni kell, ápolni és megdolgozni érte, hiszen elsődleges „haszonélvezői” mi magunk vagyunk, és a felelősség is csak a miénk.

Keresztes Erika

bizalmi tanácsadó