2009 a csillagászat nemzetközi éve. Az UNESCO és az ENSZ által meghirdetett év alkalmat ad arra, hogy a nagyközönség minél szélesebb körben ismerkedjék meg e tudományág eredményeivel. A nemzetközi év megrendezéséhez az szolgáltatta az ötletet, hogy négyszáz évvel ezelőtt, 1609-ben alkalmazták először a távcsövet csillagászati megfigyelésekre. Igen fontos szerepe volt abban az időben Galileo Galileinek, aki nem csak csillagászként, de távcsőkészítőként is beírta nevét a történelembe.
Nos, a 2009-es csillagászati év a maga három holdfogyatkozásával (február 9., június 7., december 31.) és két napfogyatkozásával (január 26., június 22.) nekünk nem ígér szenzációs égi jelenségeket. Az említettek közül csak a december 31-i részleges holdfogyatkozás lesz többé-kevésbé látványos.
Éppen ezért érdemes odafigyelni a többi jelenségre. Ilyen lehet például a Lulin-üstökös jelenléte az égbolton. Ez a hosszú periódusú üstökösök csoportjába tartozik (noha millió éves keringési ideje 43 000 évre csökkent). Február 21—28. között az Oroszlán csillagkép déli (alsó) oldalán halad el, március elején már a Rák csillagképben található. Február 24-én volt földközelben (kb. 62 millió kilométerre), és ugyanakkor haladt el látszólagos pályája a Szaturnusz bolygó mellett. Szabad szemmel, sajnos, alig látható, amennyiben tiszta az égbolt, és nincs a közelben „fényszennyeződés".
