Robert Capa világhírű magyar származású fotóművész hagyatékából több mint ezerdarabos gyűjteményt vásárolt a Magyar Nemzeti Múzeum a New York-i International Center of Photographytól (ICP). Összesen ezerszáz felvétel, ezen belül 937 fotó, 48 vintázs, öt gyűjteményen kívüli fénykép és húsz ajándék kép került Magyarországra. A kulturális tárca tavaly háromszázmillió forintos támogatást nyújtott a Magyar Nemzeti Múzeumnak a gyűjtemény megszerzésére és a szállítás, a kiállítás költségeire.
,,A magyar nemzeti kulturális örökség gyarapításának jeles napja a mai, sok ember kétévi munkájának eredménye" — fogalmazott Hiller István kulturális miniszter a sajtótájékoztatón. Kiemelte: Robert Capa a világ egyik leghíresebb fotósa volt, képei az egyetemes fotóművészet alkotásai közé tartoznak. A Capa-hagyatékot gondozó ICP-t Cornell Capa, a fotóművész öccse hozta létre 1974-ben, és a központ ma már fogalom a fotóművészetben: nemcsak kiállítóhely, hanem iskola is, hiszen évente hatezer hallgató látogatja fotóstanfolyamait. A 937 felvétel negatívjáról az 1990-es évek elején Cornell Capa felügyelete mellett 40x50 centiméteres nagyítás készült három példányban: egy sorozat az ICP-é, egy Tokióban található, a harmadik válogatás képezi a Magyar Nemzeti Múzeumba kerülő gyűjtemény alapját. A fotókról ebben a kidolgozásban és ebben a formában további példányok már nem készülhetnek.
A gyűjtemény néhány darabjából március 5. és 15. között egy ,,bemelegítő" kiállítást tartanak a Magyar Nemzeti Múzeumban, majd a fotók egy nagy tárlaton július 2. és október 16. között lesznek láthatók a Ludwig Múzeum — Kortárs Művészeti Múzeumban. A tervek szerint a Capa-gyűjtemény október közepétől tizenhárom várost érintő országjárásra indul.
A Ludwig Múzeumban nyíló kiállításon bemutatják Robert Capa 1948-ban Magyarországon készített képeit is (az 1913-ban Budapesten született, de fiatalon külföldre távozott fotós akkor hat hetet töltött Magyarországon). Capa fotói híradások voltak, újságokban jelentek meg, és képein keresztül a fotózsurnalizmus kialakulása is nyomon követhető. ,,A kiállításra szeretnénk újságokat, dokumentumokat, leveleket is kölcsönkérni az ICP-től, hogy Robert Capa teljes munkásságát be tudjuk mutatni" — jelentette ki a gyűjtemény főkurátora. Capa öt háborúban is fotózott, de készített felvételeket békében, világjáró utazásai során is. A most megvásárolt gyűjtemény — amelyet Kincses Károly és E. Csorba Csilla fotótörténész tavaly ősszel az ICP munkatársaival válogatott össze — tartalmazza a már publikált, Capát igazán híressé tevő ötszáz fotót (köztük 1932-es Trockij-sorozatát, a spanyol polgárháborúban készült, A milicista halála című felvételét és utolsó képét, amelyet Indokínában készített, mielőtt aknára lépett volna), de azokat is, amelyeket korábban soha nem láthatott a közönség.
Robert Capa 1913-ban Budapesten Friedmann Endre Ernő néven született. Bécsben, Prágában, majd a berlini politikatudományi főiskolán folytatott újságírói tanulmányokat, de onnan a felizzó antiszemitizmus miatt 1933-ban Párizsba költözött. Ott találkozott Gerda Pohorylle (a szakmában ismert nevén Gerda Taro) fotográfusnővel, és ez a találkozás nem csupán a szerelmet, hanem a szakmai összefonódást is jelentette számukra. Haditudósítóként mindketten részt vettek az 1936-ban kitört spanyol polgárháborúban. Capa ott készítette élete egyik leghíresebb fényképét, amely egy milicista halálát — azt a pillanatot, amikor lövedék éri — örökíti meg. Gerda 1937-ben, a köztársaságiak visszavonulásakor halálos balesetet szenvedett. Capa ezután a japán—kínai háborúban (1938) készített képeket. A második világháború alatt a Life magazin tudósítójaként bejárta az afrikai és az olaszországi hadszíntereket. A normandiai partraszállásról készült képei az egész világon ismertek — ő volt az egyetlen fotós, aki az első hullámmal partot ért, majd az összes filmtekercs felhasználása után az első kórházhajóval visszajutott Nagy-Britanniába. (Nem az ő hibája volt, hogy előhíváskor a film túl gyors szárítása miatt a felvételek nagy része tönkrement, és csak néhány kocka maradt használható, azok is kissé életlenek.) Az 1948-as palesztinai történésekről, az izraeli—arab háborúról is beszámolt képeivel. A Life tudósítójaként 1954-ben az indokínai harctéren — a vietnami Thai Binh-ben — aknára lépve vesztette életét.
Robert Capa nem csupán hadi cselekményekről készített képeket, hanem híres művészekről is — barátai között tudhatta például Ernest Hemingwayt és Pablo Picassót. Gyöngéd szálak fűzték Ingrid Bergmanhoz is, de erről a titokban tartott kapcsolatról nem készült vagy legalábbis nem maradt fenn fotó. (MTI)
