A jelenlegi nyolcadikosok kilenc éve járnak iskolába, de még egyszer sem vettek részt olyan jellegű felmérésen matematikából, mint a jelenlegi – hangsúlyozza a matematikaoktatásért felelős háromszéki tanfelügyelő. Hatodikban a fizikával és biológiával közös felmérőn vannak ugyan matematikafeladatok is, de ott nem azok a követelmények, mint a vizsgán és kódokat kapnak a diákok jegyek, illetve pontok helyett. Vass Csilla leszögezte, a januári próbavizsga volt az első ezeknek a diákoknak az életében, amikor önállóan és meghatározott idő alatt kellett feladatokat megoldaniuk, amire jegyeket kaptak és megyei összesítő készült az eredményről, tehát egy nemzedék matematikai tudására van rálátásunk.

Amikor az osztályban közösen oldják meg a feladatokat, akkor úgy tűnik a gyermekeknek, hogy tudják az anyagot, de amikor abban a két órában egyedül kell dolgozni, akkor derül ki igazán, hogy mennyit tudnak önállóan megoldani. Ehhez meg kell tanulni az elméletet és sok gyakorlásra van szükség, ráadásul figyelembe kell venni, hogy a vizsga stresszhelyzet, ezért jó, ha ezt is kipróbálhatják a valódi vizsga előtt – véli a szakfelügyelő. Erre még egyszer lesz alkalom márciusban, amikor az országosan egységes próbafelmérőt tartják. Ugyanez a helyzet a végzős középiskolásoknál is, ezért szervezték meg decemberben a megyei szintű próbaérettségit, márciusban számukra is megtartják az országos ellenőrzést.

Alapok nélkül nincs amire építeni

Vass Csilla szerint kicsi kortól kezdődnek a gondok, és amikor a négy alapművelet nem megy, akkor nincs amire építeni. Azt a tévhitet kellene eloszlatni, hogy a matematikát nem tanulni, hanem érteni kell – mondotta. Nap mint nap gyakorolni kell, hetes, nyolcas szintre meg lehet tanulni a matematikát, magasabb szinten egy kicsit több hozzáértésre van szükség. A szabályokat, értelmezéseket, megnevezéseket meg kell tanulni, de gyakran olyan szintű szövegértési problémával találkoznak, ami lehetetlenné teszi a haladást – véli a tanfelügyelő. Szerinte a matematikaoktatás módszertanát ismerik a pedagógusok, interaktív módszereket használnak, de ahol a diák saját anyanyelvén nem érti a kifejezéseket, ott az alapokkal van a baj. A többi tárgy tanulása is besegítene a matematikába, a matematika megértésébe, tanulási stílust biztosítana, de fizikából, kémiából, biológiából nincsenek ilyen felmérők – mondotta.

Vass Csilla tapasztalatból állítja, olykor nagyobb diákoknak is gond a fejben számolás, a telefont használják a házi feladatok megoldásánál, és amikor a vizsgán szorít az idő, ott van a drukk, gyakran egyszerű műveleteket is elrontanak. A középiskolába válogatottan érkeznek a diákok a matematikaosztályokba, de ötödikbe nem, ott látszik meg igazán, hogy mivel indulnak a gyermekek, ezért fontos, hogy az alapok meglegyenek – állítja a szakfelügyelő.

A januári megyei szintű próbafelmérőn a tanév elején nyolcadikban nyilvántartott 1935 diákból 1728-an vettek részt matematikából, 724-en (41,90 százalék) érték el az ötöst, közülük 296-an hatos alatt teljesítettek. Vass Csilla szerint ebből a tárgyból nincs lényeges különbség a magyar és a román tagozat közötti eredmények terén, a falu-város viszonylatában is igen változó, itt is, ott is vannak erősebb és gyengébb osztályok. Háromszéken középiskolák csak városon működnek, decemberben az 1028 próbaérettségizőből csak 499-en (48,54 százalék) érték el matematikából az ötöst, a jegyek itt is alacsonyak.

A tankönyv egy eszköz, a pedagógus módszerein (is) múlik a siker

Érdektelenség, családi háttér

Anélkül hogy megbélyegeznénk a sepsiillyefalvi László Lukács Általános Iskolát, hisz hasonló helyzetben van több községi iskola is, és a tanárok ebben a tanintézményben is felajánlják a megsegítő órákat a nyolcadikosoknak, megkérdeztük az igazgatót, miben látja az okát a sikertelenségnek. Komán László elmondta, tavaly­tól külön osztályban kell tanulnia a négy nyolcadikosnak, igazán lenne lehetőségük a diákoknak, hogy haladjanak, hisz szinte magánóra-jellegű itt az oktatás, mindenkire jut idő bőven, de hiányzik a gyermekek megfelelő hozzáállása. Kollégái románból és matematikából is tartanának felkészítőt, de a négyből egy diákra lehet számítani, és ha ő beteg, nincs akinek megsegítőt tartani. Szerinte akinek otthon nem tudnak a szülők segíteni, ott a gyermek félreteszi, nem gyakorol, pedig hatos-hetesre mindkét tárgyat meg tudnák tanulni a közepes diákok is. A felkészítőre nem lehet kötelezni a tanulót, erre a szülőnek sincs eszköze. Komán László szerint a kis létszámú osztály legfennebb abban lehet hátrány, ha mindenki gyengécske, nincs húzóerő. Aki figyel, amit az iskolában megjegyez, azzal marad, a családokban is sok a probléma, a szegénység, és ez kivetül a gyermekekre is – mondotta. A jobbakat a tehetősebb szülők elviszik ötödiktől sepsiszentgyörgyi iskolákba, ez más városközeli településen is így van, aki marad, azt nem motiválja a tanulás, aki akar, a képességvizsga eredményétől függetlenül tanulhat tovább, a szakiskolákba a leggyengébb eredménnyel is be lehet jutni – vázolja az igazgató.

Idegen nyelvként sem megy

Találgatni lehet, mi az igazi oka, hogy a nem román anyanyelvű diákok számára összeállított sajátos román tanterv nem hozott jobb eredményt a korábbinál, de ehhez alaposabb vizsgálódásra lenne szükség, a jelenlegi felmérők nem alkalmasak erre – véli Kiss Mária. A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum román nyelv és irodalom szakos tanára szerint jó a program, a pedagógusok szabad kezet kapnak, hogy olyan szövegeket vigyenek be az osztályba, amely a gyermekeket érdekli, közel áll hozzájuk és megfelel a közösség összetételének, az osztály színvonalának, de itt is, mint a többi tárgyból, tanulni kell. Kiss Mária úgy véli, a diákok az egyszerűbb dolgokkal elboldogulnak, de amikor nehezebb leckék következnek, elbátortalanodnak. Szerinte összben kellene értékelni egy diák teljesítményét, megnézni, más tárgyakból hogyan halad, akkor lehetne rávilágítani a képességeire és arra, mennyi munka, gyakorlás van a tudása mögött. A vizsgán minden külső tényező számít, az idő is befolyásolja a diákot, ezért jó a vizsgát is begyakoroltatni.

Szövegértési hiányosságok

A szövegértési nehézségekre a román szakos tanár is kitért, szerinte a technológia rohamos fejlődése negatívan befolyásolja ezt, ezért a tanórán nem tudnak elég hatékonyan haladni. A Mikes-iskolában decemberben tartottak iskolai szintű felmérőt, a tanárnő elégedett az eredményekkel, januárban látott fejlődést, reméli, a márciusi még jobb lesz. Utóbbiak nem voltak nehéz szövegek, közel álltak a gyermekekhez, ismerték, az ő világukról szólt – mondotta.

Hivatkozásunkra, hogy a szülőktől nem azt halljuk, a jelenlegi román program és tankönyv segítené a nyelv könnyebb elsajátítását, Kiss Mária leszögezte: a tankönyv munkaeszköz, de a tanáron múlik, hogyan alkalmazza a leckét az osztály szintjéhez, összetételéhez igazodva. Terjedelemben, nehézségben, a gyakorlatok összetettségében az osztály szintjéhez kell igazodni. A tanárnak fel kell mérnie, honnan indul, milyen szintről, és azt folyamatosan kell emelnie, hogy eljusson oda, ahova a ciklus végén el kell érni. Lehet román nyelvű mesefilmeket vetíteni, ötödikben Andersen-mesét néztek, felvételről jó minőségű, a gyermekeket érdeklő szöveget hallgatni és azt megbeszélni, a pedagóguson múlik, milyen módszerrel tudja megnyerni a diákokat – szögezte le Kiss Mária. A szülő lehet, hogy másként értékeli, mert neki otthon nehéz követni a folyamatot, de ez nem a szülő gondja, ez a pedagógusé, hogy az osztályban lévő gyermekeket úgy tanítsa, hogy otthonosan mozogjanak a román nyelvben – mondotta. Őket érdeklő témákkal, szövegekkel meg lehet fogni a diákot, de ez energiába kerül, a pedagógusnak jól kell kiválasztani a szövegeket és beszélni azokról, beszéltetni a tanulókat. Lehet érdekessé tenni az órát, hangfelvételeket bevinni és ha együtt hallgatja a közösség és utólag megbeszélik, ez a kommunikáció folyamatosan beépül a gyermekek életébe és nem okoz nehézséget. „Nem azt látom a diákjaimnál, hogy félnének, szoronganának, ha valamit nem értenek, újból ismételjük, nyelvtanból nagyon sokat ismételünk. Itt be kell fektetni az energiát a tanár részéről is. Tanulni kell, a számonkérésnek meg kell történnie, és a módszerek legyenek olyanok, hogy a gyermek várja a román órát, szeresse, és mindig nyitott legyen a román nyelvű kommunikációra.”

Mindezekből kitűnik, a helyzet sokkal bonyolultabb, minthogy csupán a vizsgajegyek alapján állapítsuk meg e két tárgy tanításának, tanulásának részleges kudarcát, de tény, 50–60 százalékos átjutás románból és a diákok több mint felének bukása matematikából sok kérdést felvet. Ezekre megadni a választ, nem a mi dolgunk, de elmenni mellette semmiképpen nem szabad, hisz az ország legkisebb megyéjében is évente több százan esnek ki a rostán, és ha hagyjuk őket elveszni, jövőnket pecsételjük meg.