A fóliaház ágyásait már előkészítették, az ültetőtálcákban elfoglalta helyét a saláta, spenót, paradicsom, brokkoli, csilipaprika, felszántották a területet a földimandulának és a földimogyorónak, de benti munka is bőven akad a sepsikőröspataki Írisz-táborhoz tartozó farmon, ahol fogyatékkal élő fiatalok ismerkednek a kertészettel, gyógynövényekkel, viselik gondját az ültetvényeknek és a farmon nevelkedő állatoknak.
Reggelente a sepsiszentgyörgyi Diakónia Keresztyén Alapítvány fogyatékkal élőket foglalkoztató központjának, az Írisz Háznak hét ellátottja és alkalmazottai érkeznek a farmra, mindenkinek megvan a pontos feladata, és nekilátnak a munkának. Ottjártunkkor a hideg miatt többen hiányoztak, a hőmérő higanyszála 10 Celsius-fok körül mozgott, ezért a benti szorgoskodásnak lehettünk tanúi, de a farmot sikerült végiglátogatni a két terápiás farmvezetővel. Kovács István biológus és Már Kristóf vadgazdamérnök nem különcködésből teszi foglalkozásuk megnevezése elé a terápiás szót, mivel mindketten elvégeztek egy terápiás kertnevelés-tanfolyamot Farkaslakán, és jelenleg munkaidő után speciális nevelőképzésre járnak Sepsiszentgyörgyön. Mindkettő fontos ezen a szakterületen, hisz fogyatékkal élő fiatalokat foglalkoztatnak, akiknek a munka egyben terápia amellett, hogy hasznos is.
Látogatásunk napján Hajnalka és Kinga házi szappant reszelt, s mint elmondták, jó itt lenni, sokat tanulnak. A polcokon felcímkézett papírtasakokban sorjázott a teának való menta, bodza, mezei katáng, orbáncfű, mellette különböző ízesítésű laskafélék, amelyekhez a tojást a farm tyúkjai adták. A következő polcon házi szappan, illóolajok, gyógynövényes fürdőzsákocskák, paradicsomlé, almaecet, vegyes savanyúság, üvegben tárkony, birsalmasajt és befőttek galagonyából, sárga szilvából, áfonyából, dinnyehéjból. Igazi vásári portékák, de nem ilyen célból készültek. Az engedélyek beszerzése bonyolult, a lényeg nem az eladás, hanem a munkaterápia, a foglalkoztatás, a tudás megszerzése – hangsúlyozzák a farmvezetők.
Hajnalka és Kinga szappant reszel
Magaságyás és futókacsa
A farmon ökológiai gazdálkodást folytatnak, tavaly kezdtek magaságyásokban termeszteni, amelyeket idén kibővítenek asztali ágyásokkal is a kerekesszékesek számára. A magaságyásban könnyebb a fogyatékkal élőknek dolgozni, testközelibb, nem tudják letaposni, könnyebb szedni, szüretelni a termést – magyarázzák kísérőink. Tavaly egy kísérletet végeztek: a fóliaház hosszában az egyik oldalon magaságyás volt, a másik oldalon hagyományos talaj menti, amelyekbe ugyanazokat a zöldségeket ültették, és a foglalkoztatottakkal együtt megfigyelték, melyikben volt könnyebb dolgozni, illetve hol lett több termés.
Idén mindkét oldalon magaságyásba fognak ültetni, az egyiket már előkészítették, a másikkal még dolgoznak. Hügelkultúrát, azaz dombágyást használnak, ennek módját ismertették. Leástak talajszint alá 50–60 cm-re, legalul vastag rönköket, ágakat tettek, arra aprított vékony ágak kerültek, azon éretlen komposzt van, egy trágyaréteg és végül egy komposztréteg, amelybe tavaly ültették a növényeket. Ezt az oldalt már mulcsolták, ezáltal védik az értékes talajréteget, a másik oldalt még fel kell töltetni egy trágyaréteggel, és rá érett komposztréteget tenni.
Kovács István és Már Kristóf terápiás farmvezetők
Az ültetőtálcákban spenót, paradicsom, saláta, brokkoli, csilipaprika várja a kiültetést, nemsokára elvetik a paprikát, és amikor a magok és palánták a földben lesznek, munkába lépnek az indiai futókacsák, melyek a csórécsigát pusztítják. Ezzel nem ér véget az állatállomány bemutatása, a fóliaház mögötti ólban egy mangalica és kilenc vietnami csüngőhasú kis malac röfög, a kecskék és a juhok kint vannak a legelőn, de az igazi kedvenc Szundi, az ölben kényeztetett fekete kis kecske – őt még etetni kell – és a farm terápiás kutyája, Hunor.
Kristóf és István arról is beszámolt, tavaly kísérleti célból ültettek gyapotot és földimandulát, hogy kipróbálják, érdemes-e vele foglalkozni, idén nagyobb területet szántottak fel földimandulának és földimogyorónak, utóbbiról elmondták, hogy érdekes a fejlődésmenete, kezd virágozni, a virág befúrja magát a földbe, és abból lesz a földimogyoró.
Farmlátogatásunk folytatódik a háromhektáros hegyoldali területtel, amelyet kezdtek kitakarítani, innen tíz idősebb almafa gyümölcsét már értékesítették, tavaly almalét, almaecetet, almás pitét, dzsemet készítettek. Az a tervük, hogy teraszosra képezzék ki, ahol gyógynövényeket termesztenek, szeretnének illóolaj-lepárlással is foglalkozni. Epresük, ribizlisük már van, idén szedret is ültetnek, és még ki tudja, hogyan fejlesztik a farmot, amelyről nem csak friss zöldség és gyümölcs, valamint finom húsfalatok kerülnek ki nyáron, hanem azok a készítmények is, amelyeket ez a lelkes csapat állít elő és többnyire az Írisz Ház ellátottjainak családjai vásárolnak meg.
A csapat és a kecske
Az Írisz-farm létjogosultságának lényegét lapunk számára Makkai Péter, a sepsiszentgyörgyi Diakónia Keresztyén Alapítvány fogyatékkal élőket foglalkoztató ágazatának igazgatója fogalmazta meg. Szerinte a természetközelség a fontos, az állatokról, a növényekről való gondoskodás, éppen úgy, mint ahogy ezekről a fiatalokról is gondoskodni kell. A farmon ez fordítva történik, a fogyatékkal élőnek kell megtanulnia, hogy milyen következményekkel jár, ha nem gondoskodnak rendszeresen egy kecskéről, egy paradicsompalántáról – mondta Makkai Péter.
