A Laura Kövesi által vezetett Európai Ügyészség (EPPO) 2024-ben összesen 2666 aktív nyomozást folytatott az uniós költségvetést érintő 24,8 milliárd eurós adócsalás ügyében.

Az ügyészség tegnap közzétett éves jelentése szerint az európai ügyészek által feltárt csalások összege 22,5 százalékkal magasabb, mint 2023-ban. Mintegy 13,15 milliárd euró, a 2024-ben vizsgált összeg több mint fele a határokon átnyúló áfacsalásokhoz köthető, és gyakorlatilag mindig bűnszervezetekhez kapcsolódik – figyelmeztet az EPPO jelentése.

Kövesi – aki korábban a számos visszaéléssel, a titkosszolgálatokkal való összefonódással vádolt korrupcióellenes ügyészség (DNA) főügyésze volt – nyilatkozatában sürgette az Európai Uniót, hogy javítsa az Európai Ügyészség képességeit, mert azt az EU pénzügyi érdekeit és költségvetését érintő, „hiánypótlónak tekintett bűncselekmények” üldözésére tervezték, de a valóság más. 

„Háromévnyi tevékenység után, amely során a bűnözés új kontinensét fedeztük fel, az EPPO kapacitásának alkalmazkodnia kell a valósághoz” – figyelmeztetett Kövesi. 

A jelentés szerint például az EPPO 2024-ben 849 millió euró értékű vagyont fagyasztott be, és amíg az érintett ügyek végleges lezárására nem kerül sor, ez az összeg „az EPPO 2024-es költségvetésének közel 11-szeresét teszi ki”.

2024-ben az EPPO több mint 1500 nyomozást indított mintegy 13,07 milliárd euró értékű adócsalási ügyben, és arra számít, hogy teendője „tovább fog növekedni”, mivel a csalások felderítése Európa-szerte javult.

Az éves számból 311 ügy a járvány utáni helyreállítási alapokhoz kapcsolódott, és mintegy 2,8 milliárd eurónyi közpénzt érintett, amely szám a következő években várhatóan növekedni fog „e kifizetések felgyorsított végrehajtása keretében”.

A helyreállítási alapok azonban a regionális és városfejlesztési programok, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési programok után csak a harmadik legérintettebb területnek számítottak.

„A bűnügyi nyomozások számának növekedése az EPPO 2021. júniusi működése óta állandó, ami azt mutatja, hogy az uniós pénzügyi érdekeket sértő bűncselekmények elterjedtségét sokáig alábecsülték” – áll az EPPO közleményében.

Az EPPO-hoz küldött 6547 panasz többsége, azaz több mint 70 százaléka magánszemélyektől érkezett, mintegy 27 százalékuk nemzeti hatóságoktól, míg uniós intézményektől vagy ügynökségektől mindössze 1,7 százalék származott. Az EPPO emellett 205 esetben emelt vádat a nemzeti bíróságokon, 47 százalékkal többet, mint 2023-ban, és 161 nyomozási határozatot és kölcsönös jogsegélykérelmet küldött az EPPO-n kívüli országoknak, mind az EU-n belül, mind azon kívül.