– A Vargyas-szorosban 2024-ben összesen tizenhat balesetet jegyeztünk. Ebből hét alkalommal volt szükség mentőautóra a sérültek kórházba szállításához, míg egy súlyos esetben mentőhelikoptert kellett igénybe venni. A többi baleset kisebb sérülésekkel járt, melyeket a helyszínen sikeresen elláttunk. Ezekben az esetekben a sérülteket a hozzátartozók szállították el a lakóhelyükhöz legközelebbi kórházba. A leg­gyakoribb balesetek közé tartoznak a bokaficamok, rándulások és törések, amelyek legtöbbször a nem megfelelő lábbeli használata, valamint a fizikai felkészültség hiánya miatt fordulnak elő. Az ilyen sérülések gyakran elkerülhetők lennének, ha a turisták a terepviszonyoknak megfelelő túracipőt viselnének, és előzetesen megfelelő edzettségi állapotba hoznák magukat. Emellett az útvonalak pontos ismerete, a körültekintő tervezés és a túrafelszerelések, például túrabotok használata is jelentősen csökkentheti a balesetek kockázatát. 2024-től az elsősegélypont mellett egy táblán hívjuk fel a turisták figyelmét arra, hogy a túraútvonalon kötelező a terepviszonyoknak megfelelő zárt cipő, túracipő vagy bakancs használata.

–  Mivel barlangi mentéssel is foglalkozik, mondjon néhány szót arról, hogy ennek mik a sajátosságai. Milyen balesetek fordulnak elő a barlangokban?
– A barlangi mentés rendkívül összetett és speciális felszerelést igényel, mivel a mentők zárt, sötét és nehezen megközelíthető környezetben dolgoznak. A szűk járatok, a meredek falak és az omlásveszély miatt a mozgás rendkívül korlátozott, ezért a sérült kihozatala akár napokig is eltarthat. A kommunikáció jelentős kihívást jelent, mivel a rádióhullámok a föld alatt nem terjednek jól, így gyakran drótos telefonokat vagy futárt kell használni az információ továbbítására. A mentés során speciális felszerelésre van szükség, például barlangi kötelekre, hordágyakra és légzőkészülékekre, különösen, ha a baleset vízzel elárasztott szakaszon történt. A leggyakoribb balesetek közé tartoznak az esések és zuhanások, amelyek törést, zúzódást vagy súlyos fejsérülést okozhatnak. Emellett a hipotermia is komoly veszélyt jelent, mivel a barlangok hőmérséklete általában alacsony, és a nedves környezet gyorsan kihűtheti a bajba jutott személyt. Egy másik gyakori probléma a klausztrofóbia vagy a pánikreakció, amely megbéníthatja a sérültet és még nehezebbé teheti a mentést. Hazánkban barlangi baleset ritkábban fordul elő, ami részben annak köszönhető, hogy a legtöbb barlang csak engedéllyel látogatható, és a csoportokban mindig jelen kell lennie egy képzett barlangásznak vagy túravezetőnek. Emellett a szervezett barlangászképzés biztosítja a szükséges tudást és tapasztalatot, ami jelentősen csökkenti a kockázatokat.

– Egy barlangi látogató mire figyeljen oda, hogyan készüljön fel egy túrára?
– Romániában a legtöbb barlangba engedély nélkül tilos belépni, és sok esetben csak túravezetővel látogathatók. A megfelelő felszerelés elengedhetetlen, ezért csúszás­álló, magas szárú és bokát jól tartó, kényelmes cipőt kell viselni, valamint tartalék lámpát is érdemes vinni, mivel a barlangokban teljes sötétség uralkodik. A barlang hőmérséklete általában alacsony, ezért meleg, réteges öltözet ajánlott, és víz, valamint energiapótló élelem, például müzliszelet is szükséges lehet, mivel a mozgás jellege miatt a felszínen a megszokottnál is jobban kimerülhet az ember. A barlangi terep nehezen járható, sokszor fel- és lemászásokkal teli, így egy adott távolság megtétele sokkal több időt vehet igénybe, mint a felszínen. Barlangi környezetben rendkívül fontos a felelős viselkedés, ezért tilos a szemetelés, a sziklák vagy cseppkövek megrongálása, és nem ajánlott ételt fogyasztani, mert az elhullott morzsák befolyásolhatják az ottani ökoszisztémát. Barlangba való belépés előtt mindig ellenőrizni kell az időjárási viszonyokat, hogy elkerüljük az áradásveszélyes helyzeteket, és lehetőleg csak tapasztalt vezetővel induljunk útnak.

– Ha valaki a hegyekbe készül, mit tanácsol, mit tartson szem előtt, amikor az útvonalat kiválasztja?
– A túra megtervezésénél az első és legfontosabb lépés, hogy az erőnlétednek és tapasztalatodnak megfelelő nehézségű útvonalat válassz. Ehhez érdemes figyelembe venni az útvonal hosszát, a szintkülönbséget – beleértve az emelkedőket és a lejtőket –, valamint a terepviszonyokat. Ellenőrizd az időjárást, különösen, ha magashegységbe készülsz, mivel ott gyorsan változhatnak a körülmények, és extrém időjárás alakulhat ki. Mindig olyan útvonalat válassz, amely jól látható turistajelzésekkel rendelkezik és térképen is könnyen követhető. Fontos, hogy legyen nálad túratérkép vagy GPS, a telefonod legyen feltöltve, és ismerd az alternatív lehetőségeket, ha valamilyen váratlan helyzet állna elő. A pihenőidőket is érdemes előre megtervezni, valamint tájékozódni arról, hogy az útvonal mentén találhatók-e menedékházak, pihenőhelyek vagy források. Számolj azzal, mennyi időbe telik az útvonal teljesítése, és mindig indulj korán, hogy még világosban visszaérj. Indulás előtt értesíts valakit az útvonaladról és a várható visszaérkezésed idejéről, hogy szükség esetén tudják, merre keressenek. Emellett érdemes magaddal vinni alapvető felszerelést, például megfelelő ruházatot, élelmet, vizet, elsősegélycsomagot és fejlámpát, hogy minden helyzetre felkészült legyél. Ha mindezeket figyelembe veszed, a túrázás biztonságosabbá és élvezetesebbé válik.

– Ha valaki hegyimentő szeretne lenni, mik ennek a feltételei, van-e lehetősége munkakönyves állást kapni?
– A mi csapatunk számára az egyik legfontosabb alapelv, hogy minden tag jó csapatjátékos legyen és képes legyen hatékonyan együttműködni a többiekkel. Minden más képességet és készséget mi magunk megtanítunk a csapattagoknak. Nem jelent problémát, ha valaki nem tud sziklát mászni, síelni vagy akár búvárkodni – szerencsére minden tevékenységi területünkhöz tartozik saját, magasan képzett oktató, legyen szó hegyimentésről, barlangi mentésről vagy víz alatti mentésekről. Nekünk nem szuperhősökre van szükségünk, hanem olyan emberekre, akik képesek a csapat részeként dolgozni, hiszen ez a munka teljes mértékben az összhangra és az együttműködésre épül. Ugyanakkor kiemelten fontos számunkra a jó csapatdinamika fenntartása. Ha valaki nem tud kijönni a többiekkel, az sajnos nem illik bele a csapatunk szellemiségébe. Ez nem elméleti probléma, hanem gyakorlati tapasztalat, amit az évek során megéltünk: az egyéni viselkedés és hozzáállás alapvetően meghatározza a csapat hatékonyságát, és a bajban mindenki számíthat mindenkire. Ezért csak olyan tagokat keresünk, akik hajlandóak és képesek együttműködni, tiszteletben tartani másokat, közösen dolgozni a közös célokért. Jelen pillanatban a csapatunkban mindössze egy főállású alkalmazott dolgozik, míg több mint harminc önkéntes aktívan részt vesz a munkánkban, és közülük többen várólistán vannak egy hegyimentő állás reményében. Azonban fontos tisztázni: aki kizárólag az állás miatt szeretne csatlakozni hozzánk, annak szinte nulla az esélye, hogy alkalmazottá váljon. A csapatunk nem az állásokról szól, hanem a közösségi szellemről, a segíteni akarásról és az elkötelezettségről. Mi jelenleg is azon dolgozunk, hogy a lehetőségeinket bővítve minél több alkalmazott hegyimentőt biztosíthassunk a csapatnak. Ez egy hosszú távú cél, amelyhez kitartásra és rengeteg munkára van szükség. Sajnos, a jelenlegi körülmények és forrásaink nagyon szűkösek, így az ilyen lehetőségek korlátozottak. Fontos számunkra, hogy minden csapattag – legyen az alkalmazott vagy önkéntes – azonos elhivatottsággal és együttműködési készséggel vegyen részt a munkában. Aki hozzánk csatlakozik, annak elsődleges motivációja a hegyimentés iránti szenvedély, a másokért való felelősségvállalás és a közösségért végzett munka kell hogy legyen.

– Bármi egyéb ötlet, tanács, amit a turistáknak még elmondana?
– Összefoglalnám: Soha ne túrázz egyedül, mindig legyen veled egy túratárs, hogy baleset vagy váratlan helyzet esetén ne maradj segítség nélkül. Indulás előtt tájékozódj az útvonalról, ellenőrizd a térképet, az időjárás-előrejelzést, és készülj fel megfelelő ruházattal, élelemmel, valamint elegendő vízzel. Mindig legyen nálad elsősegélycsomag, fejlámpa és egy teljesen feltöltött telefon, lehetőleg offline térképekkel és vészhelyzeti elérhetőségekkel. Tiszteld a természetet, ne hagyj magad után szemetet, ne rongáld a jelzéseket, és a védett területeken kerüld a letérést a kijelölt ösvényekről. Ha bizonytalan vagy egy szakaszon, inkább fordulj vissza, és mindig jelezd valakinek, hogy merre indulsz, valamint mikorra tervezed a visszaérkezést.