Az elmúlt hetek történéseit elnézve úgy tűnik – vélhetőleg elsősorban a kényszer hatása alatt –, alaposan összekapták magukat mind a romániai titkosszolgálatok, mind a különleges ügyészségek. Egymást érik a különböző, az ország alkotmányos rendje ellen szervezkedő, árulással is megvádolt radikális csoportok ellen indított eljárások.
A Călin Georgescu volt államfőjelölthöz köthető zsoldosok és vezetőjük, Horațiu Potra elleni, valamivel korábban elindított akciók mellé a héten egy újabb társult. Ez alkalommal egy olyan szervezet, félkatonai csoportosulás tagjaira csaptak le, akik nyíltan az alkotmányos rend ellen szervezkedtek, gyökerestül felszámolták volna a jelenlegi berendezkedést. Nem mellékesen: ez újabb akció kapcsán is előkerült az oroszországi befolyás, a titkosszolgálatok és a vádhatóság (a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség) állítása szerint a csoport tagjai orosz segédlettel szándékoztak véghezvinni terveiket, melyek között nemcsak a parlamentáris demokrácia felszámolása, a hatalom kizárólagos gyakorlása, de még az ország nevének megváltoztatása is szerepelt. Az eset pikantériája, hogy a szervezet vezetője egy 101 éves nyugalmazott tábornok, és igencsak meredek elképzeléseiket nem csak terjesztették, de a jelek szerint szívesen gyakorlatba is ültették volna, ráadásul külső segédlettel.
Első látásra akár dicséretes is lehetne az ügyészségek és a titkosszolgálatok látványos erőfeszítése, hogy ezeket az egyértelműen szélsőséges társaságokat, csoportokat felszámolják, ám marad a kérdés, hogy miért kellett ismét addig várniuk, míg a körmükre ég a gyertya. A hatósági közlésekből ugyanis az is kiderül, hogy ezek a társaságok nem ma kezdték tevékenységüket, évek óta terjesztik tanaikat, terveiket, toboroznak és keresik a külföldi kapcsolatokat is a megvalósításhoz. Legyen szó Georgescuról és köreiről (a legionárius eszméket terjesztőket, a háborús bűnösöket éltetőket is ideértve), vagy azokról, akikre e héten csaptak le, a napnál is világosabb, hogy mindvégig határozott céljuk volt az ország destabilizálása, az alkotmányos rend ilyen vagy olyan módon történő megbontása, szétzilálása, azaz maga az állam elleni nyílt támadás. Mi akadályozta meg eddig a hatóságokat, hogy fellépjenek ellenük, miért kellett megvárni, hogy súlyos nemzetbiztonsági helyzet alakuljon ki, amelyet ezek a csoportok, szervezetek kihasználhatnak?
Mondhatnánk, jobb később, mint soha, amint azt is, hogy legalább kiderült, hogy a romániai hatóságok tudnak hatékonyak is lenni, ha akarnak. Marad ugyanakkor a kérdés, hogy a jelenlegi zűrzavaros időkben nagy dérrel-dúrral útjára indított eljárásoknak lesz-e foganatjuk, sikerül-e visszaszorítani és kordában tartani a radikálisokat, az állam ellen szervezkedőket, vagy csak annyit érnek el, hogy újabb és újabb ilyen társaságok ütik fel a fejüket? És természetesen ott a másik legalább ennyire fontos kérdés, hogy a titkosszolgálatok, hatóságok végre megszolgálják-e azt a rengeteg közpénzt, amit eddig felemésztettek (igen halovány teljesítmény mellett), következetesen végigviszik-e az egészet, valóban nagyüzemi tempóra kapcsoltak?
Fotó: diicot.ro