A Tegyünk Kézdiszékért Tömörülés a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központ színháztermében március 6-án este hetedik alkalommal díjazta a közösség azon tagjait, akik az elmúlt években önzetlenül, becsülettel és alázattal tettek Kézdiszékért, annak polgáraiért. A díjat 2019-ben hozták létre, eddig harmincnyolcan vehették át.
A Tegyünk Kézdiszékért Tömörülés nonprofit civil szervezetet hét évvel ezelőtt alapították. A díjjal olyan személyekre hívják fel a közfigyelmet, akik munkájukért nem vártak-várnak anyagi jutalmat, mindig ott segítenek, ahol lehet és kell. Azokat díjazzák, akik a közösségépítés, történelmi értékeink megőrzése, a kézművesség, térségük szépségeinek, értékeinek népszerűsítése, az innováció, környezetfenntartás, illetve fejlesztés területén önzetlenül dolgoznak a köz érdekében. Az idei díjazottak: Bakk-Vitális Mária Kinga, a Wegener Pro Sanitate Alapítvány kuratóriumának elnöke, dr. Erdélyi Csaba ny. osztályvezető belgyógyász főorvos, volt orvos igazgató, Kinda István néprajkutató, a Székely Nemzeti Múzeum muzeológusa és Kocsis Károly újságíró, a Székely Hírmondó alapító főszerkesztője.
Józsa Irén ny. magyartanár a civil szervezet nevében házigazdaként köszöntötte a megjelenteket, majd elsőként szólította a színpadra Bakk-Vitális Mária Kingát, a Wegener-Pro Sanitate Alapítvány kuratóriumának elnökét, kiemelve: aki nemcsak irányított, hanem utat mutatott, nemcsak álmodott, hanem megvalósított. És amit megvalósított, nem önös érdekből tette, hanem belső ösztöntől vezérelve kívánt maradandó értéket teremteni.
Kivételes érdemeit Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere méltatta. „Munkásságának egyik leglátványosabb eredménye a Wegener Park megvalósítása. (...) Bakk Vitális Mária Kinga példája arra tanít bennünket, hogy a közösség iránti elkötelezettség és az emberek iránti empátia olyan erők, amelyek valódi változást hozhatnak a világban. Ő nemcsak beszélt ezekről az értékekről, hanem mindennap tett is a megvalósításuk érdekében, tevékenysége inspirációt jelent mindannyiunk számára” – hangzott el többek között Bokor Tibor méltatásában. A díjat Barta Vilmos és Szigethy Kálmán nyújtotta át, majd a Kézdivásárhelyen is nagy népszerűségnek örvendő, Cserkész Emese zenetanár által irányított Voces kar lépett színpadra.
Józsa Irén másodikként dr. Erdélyi Csaba ny. főorvost hívta a színpadra, akit egykori kollégája, dr. Tarczali Mária gyermekgyógyász főorvos méltatott. Dr. Erdélyi Csaba osztályvezető belgyógyász főorvos, orvos igazgató, kórházunk emblematikus egyénisége, csendes, visszafogott, kiegyensúlyozott, megnyerő modora, rugalmas gondolkodása, morális elkötelezettsége lehetővé tette, hogy mindmáig orvosként is aktív maradhasson. Nagy természet- és művészetrajongó, igyekszik a lehetőségei szerint támogatni a városunkban történő ilyen irányú tevékenységeket... Több száz idős beteg ember történetét ismeri, állandó kapcsolatban áll velük, tanáccsal látja el, gyógyítja őket. Ez az igazi gerontológia, azaz időskori egészségápolás, ezen a szakterületen ma is orvos- és asszisztenshiány van. Nem véletlen, hogy a Kézdivásárhelyi Kórház éppen egy ilyen osztályt fog létrehozni... Dr. Erdélyi Csaba nyugalmazott belgyógyász főorvos a legidősebb aktív felső-háromszéki orvos, ugyanolyan érzékeny és sebezhető, mint más ember, és a teherbírása sem végtelen, de aki mégis mindenből, szeretetből, tiszteletből is, a legtöbbet képes adni nekünk. Isten éltesse jó egészségben! – mondotta többek között dr. Tarczali Mária. A díjat Szőcs-Szigyártó Emese és Tóth László adta át, majd a Voces kar előadásában az Itthon a legjobb című dal hangzott el.
Kinda István néprajzkutató, a Székely Nemzeti Múzeum muzeológusa, az intézmény tudományos tanácsának elnöke, rangos hazai és külföldi konferenciák előadója és szervezője, aki tizenkét könyvet és több mint száz tanulmányt közölt, huszonöt könyvet szerkesztett és harminc dokumentumfilm néprajzi szakértője volt. Eddig négyszer állt a gála színpadán, háromszor laudálóként, ezúttal pedig díjazottként. Gazdag tevékenységét Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke méltatta.
„Nemzedékének kiváló kutatója, muzeológusa, már csak ezért is hálásak lehetünk mi, kézdiszékiek, de tulajdonképpen egész Háromszék hálás lehet, hogy megnyertük szűkebb szülőföldünknek Kinda Istvánt, aki a Székely Nemzeti Múzeumban teljesedhetett ki. Kinda István erdőszentgyörgyi születésű, elemi és általános iskoláit szülővárosában, Havadtőn és Gyulakután végezte, majd a segesvári Mircea Eliade Elméleti Líceumban érettségizett. Egyetemi és mesteri oklevelet a kolozsvári BBTE Néprajz és Antropológia Tanszékén, doktori fokozatot a Debreceni Egyetemen szerzett néprajzból és kulturális antropológiából. 2005 márciusában került Háromszékre, ahol a Székely Nemzeti Múzeumban kezdett dolgozni muzeológusként, később az intézmény tudományos tanácsának elnöke lett. Tehetségét szerzőként, szerkesztőként, előadóként és szervezőként egyaránt megmutatta (…) Kinda István szakmai eredményeit az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjjal (2010), az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottság Fiatal Kutatói Díjjal (2014), az EMKE Bányai János Díjjal (2017) ismerte el” – mondotta Tamás Sándor laudációjában. A díjat Csüdör Katalin és Hegedüs Ferenc adta át, majd a Voces kórus József Attila születésének 120. évfordulójára is ráhangolódva a költő Tömeg című versének musicalváltozatát adta elő.
Utolsóként Kocsis Károly újságírónak, lapszerkesztőnek adták át a díjat. Ő hozta létre és működteti 1996 óta a Székely Hírmondót, mely magát kezdetben Kézdivásárhely, 1998-től Kézdi- és Orbaiszék, majd 2002-től a megye legelső lapjaként határozta meg. Az 1904 és 1944 között megjelent Székely Újság után ez lett Kézdiszék leghosszabb életű sajtóterméke. A lap kézdi szemmel tekint a világra, ami nagyban köszönhető főszerkesztője lokálpatriotizmusának.
Érdemeit Sántha Attila József Attila-díjas költő méltatta. „Kocsis Károllyal még az ősidőkből ismerjük egymást. Amikor az 1989. december 23-a és 1991. március 12-e között megjelent Székely Újság bedöglött, azon kezdtünk el agyalni, hogyan lehetne egy új lapot csinálni a városban. 1992-ben eljutottunk oda, hogy újraindítjuk a Székely Újságot, már az első szám anyagait is összeszedtük, ám pénzhiány folytán végül nem lett belőle semmi. Karcsi ekkor a Szentgyörgyön megjelenő Európai Időhöz került szerkesztőnek, míg 1996-ban be nem jelentette, hogy ő márpedig a kézdi lapot saját szakállára igenis megcsinálja. Azon a nyáron segítettem neki a lapot szerkeszteni, ugyanis a krónikus újságíróhiány miatt nem volt könnyű dolga... Idővel a hetilap szépen fejlődött, egyre nagyobb területet fedett le, végül egész Háromszéket. Ám Kocsis Károly még nagyobbat álmodott: a Hírmondó napilappá vált, és – annak ellenére, hogy sokan azonnali csődöt jósoltak – sikerült is megkapaszkodnia a Háromszék mellett” – mondotta többek között Sántha Attila. A díjat Orbán Imola és Fórika Balázs adta át, majd az Örökségünk című dal hangzott el Kaly Roland és a Voces kar előadásában.
A gálaest végén Józsa Irén köszönetet mondott a Tegyünk Kézdiszékért Tömörülésnek az ünnepség megszervezéséért és lebonyolításáért, a Vigadó Művelődési Központnak, Lung László Zsolt igazgatónak a közreműködésért, a méltatóknak a laudációkért, a fő támogatónak, Hegedüs Ferenc vállalkozónak, a kézdiszentléleki Mesevirág üzletnek, Tompos Olgának a virágokért, a Voces karnak, Cserkész Emesének és Kaly Rolandnak a fellépésért, Vetró András szobrásznak a díj megalkotásáét, Rancz Zsolt grafikusnak az arculattervezésért, továbbá mindazoknak, akik együtt ünnepeltek a díjazottakkal.