Mózes László
Akár díjnyertes fotó is lehetne: aprócska gyermek az előtérben, téliesen öltözve, két, fülszerű bojttal sapkáján. Mögötte, kissé hátrébb, derűs arcú felnőttek, amolyan csoportkép, de több annál: együttlétet, egymás melletti létet tanúsító fénykép, pontosabban, közösségi életérzést sejtető.
Néhány férfi kezében valamiféle fúvós hangszer. Ők a bethlenszentmiklósi fúvószenekar tagjai, minap ünnepelték egyéves születésnapjukat. A Fehér megyei település krónikája egy közösségi oldalon is követhető, a Jövőnk a Szórványban Egyesület lelkesen, büszkeséggel tudósít a fejleményekről. „Amikor egy közösség összefog – írják –, maradandót alkot. Bethlenszentmiklóson ennek élő példái vagyunk: van Magyar Házunk, templomaink megújulnak, kulturális eseményeket szervezünk, és a néptánccsoportok, valamint a focicsapat mellett már fúvószenekarunk is van. Egyéves a falu fúvószenekara, a falu közössége egy próbán lepte meg a zenekart, hogy együtt ünnepeljék első születésnapjukat, hiszen nemcsak zenélnek, hanem szívvel-lélekkel összekötik a közösséget.”
Lakosságát tekintve a Fehér megyei szórványvidéken Bethlenszentmiklós még mindig jókora magyar közösséget jelent: a Szépmező községhez – vajon hány sepsiszentgyörgyi, akár a város határában élő, szintén szépmezői atyafi tudja, hogy Fehér megyében is létezik egy hasonló nevű település? – tartozó falu mintegy háromezer fős lakosságából hat-hétszáz körüli a magyar ajkúak száma. És a bethlenszentmiklósi magyar református és unitárius közösség életerős, sorsát kezében tartó közösség, hiszen ahol fúvószenekart alapítanak, ott hosszú távra terveznek. Bethlenszentmiklósról egyébként máskor is lehetett olvasni, bizony jó az, ha szórványvidékről nemcsak a fogyás hírei érkeznek, hanem életcsírák is növekednek arrafelé. Nem mindenhol ilyen biztató a helyzet, az erdélyi magyar szórványról nem lehet eleget írni, nem lehet eleget beszélni, de mindez nem is elégséges: cselekedni kell, ott és azt, amit lehet.
Erre most is kínálkozik egyfajta, közéleti és politikai hátszéllel támogatott lehetőség, ugyanis miként Winkler Gyula, az RMDSZ szórvány frakciójának elnöke közölte, zajlanak a konzultációk az erdélyi szórványmegyékben az érdekvédelmi szövetség új, 2025–2029 közti időszakra szóló szórvány cselekvési tervéről, az érintett területi szervezetek március 19-ég nyújthatják be javaslataikat. A konzultáció során Arad, Beszterce-Naszód, Brassó, Fehér, Hunyad, Krassó-Szörény, Máramaros, Szeben és Temes megyében tartottak, tartanak találkozókat a helyi RMDSZ-szervezetek. Ezeken a megbeszéléseken a magyar civil és szakmai szervezetek, az egyházak, ifjúsági, nyugdíjas- és nőszervezetek bevonásával keresnek megoldást az adott szórványtelepülés, szórványrégió gondjaira.
Jöhetnek tehát a javaslatok, vélhetően nemcsak szórványvidékről, hanem e térségeket felkarolók, szórványbéliek sorsa iránt érdeklődők részéről is. A szokványos szervezési és más természetű kérdések megoldása mellett erőteljesen megújuló társadalmi szemlélet is szükséges: a szórványközösségek az eddiginél jóval nagyobb figyelmet, őszintébb érdeklődést kívánnak. Érdemes lenne valamilyen szinten bevezetni a középiskolai oktatásba az erdélyi magyar szórvány kérdéskörét, mind közösségi, mind földrajzi kitekintésben, ezáltal valamiféle kiindulópontot kaphatnának a fiatalok. Szórványvidéki kirándulásokkal, látogatásokkal, élő kapcsolatok kialakításával lehetne erősíteni az összetartozás, a nemzeti felelősségérzet foszladozó szálait, emberi és közösségi élményt is teremtve ezáltal. Háromszéki diákok számára igen tanulságos lehet az itteni, szórványosodó térségek felfedezése: ha ellátogatnának Hidvég, Árapatak és Erősd iskoláiba, bizonyosan másképp tekintenének saját sorsukra, lehetőségeikre... A lehetőségek sorjázása szinte határtalan, talán a legfontosabb maga a szemlélet: a szórványban élők sorsát nem alkalmanként, hanem folyamatosan kellene követni. Valójában az lenne jó, ha a tömbben élő erdélyi, székelyföldi magyarság – a belső anyaország – a mostaninál jóval tájékozottabb és érdeklődőbb lenne nehezebb sorsú, peremvidéken élő nemzettársait illetően. De addig is minden apró mozzanat számít, semmi sem fölösleges: így ha lehetőség nyílik tapsolni a bethlenszentmiklósi fúvósoknak, hát érdemes megtenni, mert az lelkiekben mérhetetlen erőforrást jelent számukra, felbecsülhetetlen értékű az efféle bátorítás. Örvendezzünk hát egymásnak, fűzzük szorosabbra a lélek szálait a szórványvidéken élőkkel!...
Erős közösség a bethlenszentmiklósi magyar közösség. Fotó: Facebook / Jövőnk a Szórványban Egyesület
