Helyi tervező, helyi építők

A Török Áron elismert sepsiszentgyörgyi műépítész által tervezett, több épületegyüttesből álló campus alapkövét tavaly októberben tették le. A kivitelezésre kiírt versenytárgyaláson hét cég vett részt, közülük négy helyi vállalkozót választott ki a Sapientia Alapítvány. A döntésben szerepet játszott, hogy a kiválasztottak már letették névjegyüket Sepsiszentgyörgy és Háromszék minőségi építkezésében, az pedig azért fontos, hogy helyiek legyenek, mert talán úgy érzik, a sajátjukat építik – hangsúlyozta Kató Béla. Ennek a nagyon összetett épületkomplexumnak az építése sokféle tudást igényel, a négy cégből álló konzorcium tagjai tudják, ki mire vállalkozik, és itt lesznek később is, helyben, ha utólagos kérdések merülnek fel, amelyeket meg tudnak oldani – mondotta.

Az épületegyüttesek különállóak, az egész campust földsánc veszi körül, hatalmas mennyiségű földet kell megmozgatni, ez a folyamat látható jelenleg, és elkezdődött a vezetékek földbe helyezése az utak mentén. Sok idő és energia kell ezek kijelölésére és megfelelő elhelyezésére, nem szeretnék, ha utána ásni kellene, amikor már az épület rajta áll.

Vázlatos látványtervrk. Forrás: Open Works építésziroda

Innovatív megoldások

Török Áron főtervezőként különböző szakterületeken dolgozó cégeket kért fel a megoldásokra a fűtéstechnikától az áramig, a vízellátásig, rengeteg innovatív megoldással. Kató Béla elmondta, a fűtés geotermikus energiával fog működni. Több mint háromszázhúsz fúrást készítenek, az fogja ellátni a rendszert. Nyolcvan-százhúsz méter mélységig fúrnak, a furatokat összekötik, hőcsere révén a lehűlt energia visszakerül a földbe, újból felveszi a föld melegét és visszaáramlik. A geotermikus fűtés nem olcsó megoldás, de úgy vélik, később megtérül.

Az épületek szigetelése is innovatív, majdnem teljesen zöldház-jellegű, az óriásablakok esetében is a legújabb technológiát használják, nem nyithatóak, légtechnikát alkalmaznak. Az épületek összehangolását, miként az egyes funkciókat is, számítógép vezérli. Használnak zöld árnyékolást is a falak mentén növények segítségével, ugyanakkor napelemekkel növelik az előállítható energia mennyiségét.

Oktatás, sport, ­vendégellátás

Az egyetem oktatóépületében amfiteátrumokban, tantermekben, laboratóriumokban fognak tanítani, ezek felszereltsége európai szintű, a szakok rendelték meg, mire van szükségük. Jelenleg agrármérnöki, erdőmérnöki, sport- és edzőképző szak működik a Sapientia Csíki utcai épületében, de a campus elkészültével a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának sepsiszentgyörgyi képzőművészeti tanszéke is betagolódik a Sapientiába, ezt is figyelembe vették a tervezésnél.

Az atlétikai pálya nemzetközi szabványok szerint épül, futósávokkal, középen a többi atlétikai számnak kialakított felületekkel, alkalmas bármilyen atlétikai verseny megrendezésére. A sportcsarnokban edzőtermek kapnak helyet a különböző sportágak számára, az uszoda huszonöt méteres – ez is szabványszerű. Utóbbit a helyi önkormányzattal együttműködve kívánják használni, adott idősávokkal a nagyközönség rendelkezésére bocsátják, hisz fontos a fenntarthatóság.

Gazdasági szempontokat vettek figyelembe, amikor egy háromszáz férőhelyes menzáról, vendéglőként is működtethető vendéglátóról döntöttek, ez a stadion és a Sepsi Aréna felől épül, közel a főúthoz, saját parkolóval, ezért nem zavarja az egyetem működését akkor sem, ha éppen esküvőt tartanak ott. Konyháját a legkorszerűbb felszerelésekkel rendezik be, itt étkezhetnek az egyetemi hallgatók, bárki külső igénylő, a különböző rendezvények résztvevői, sportolók – utóbbiaknál gyakori és nagyszámú igénybevételre számítanak.

A terület Árkosi út felőli részén egy százötven férőhelyes bentlakás és szálloda fog működni. A szállodai jelleg azért is fontos, mert tapasztalat szerint nehéz vagy szinte lehetetlen egy helyen elszállásolni két autóbusznyi Sepsiszentgyörgyre érkező vendéget, de gazdasági szempontokat is figyelembe vettek – részletezi Kató Béla.

A Sapientia Alapítvány elnöke hangsúlyozta: az egyetem főépületét, sportcsarnokot, atlétikai pályát, uszodát, vendégellátásra is alkalmas menzát, bentlakást/szállodát magában foglaló összetett épületkomplexumnak egyszerre funkcionálisnak és gazdaságilag fenntarthatónak kell lennie, hisz az eddigi legnagyobb sepsiszentgyörgyi beruházás a jövőnek is épül. A januárban megkezdődött építkezést három év alatt kell befejezni.

Követni Bethlen Gábor példáját

Az első tanévnyitót 2015. szeptember 14-én tartották, akkor agrármérnöki szakkal kezdett a Sapientia helyi tanulmányi központjaként működő felsőfokú intézmény, amely 2020-ban erdőmérnöki, 2023 őszén sport- és edzőképző szakkal bővült, 2023-tól önálló kar. A Sapientia Sepsiszentgyörgyi Kara jelenleg az egyetem Csíki utcai épületében működik. Az alapkőletételnél elhangzott: a jelenlegi elsőévesek remélhetőleg az új campusból ballagnak.

A négyszáz hallgatóra tervezett egyetem erdőmérnöki, sport- és edzőképző szakán jelenleg százötvenen tanulnak, távlatilag betagolódik a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának 2021-ben létrejött sepsiszentgyörgyi képzőművészeti tanszéke is. De vajon hogyan éri el az egyetem a kitűzött hallgatószámot, és kik fognak ott tanítani? – erről is kérdeztük Kató Bélát.

Ez sok mindentől függ, a szakok vonzerejétől, hogy mi az, amire szükség van a térségben, mi az, ami fenntartható, de a diákokért  meg kell küzdeni – véli a Sapientia Alapítvány elnöke. A tanárok tekintetében sem könnyű a helyzet, hisz Sepsiszentgyörgyön nincs olyan merítés egyetemi oktatókból, mint a nagyobb városokban, továbbra is vendégtanárokat kell hívni, általuk biztosítani a minőséget és tenni az ütőképes helyi tanári közösség kineveléséért – mondotta. A gyulafehérvári Collegium Academicum sem jött volna létre, ha Bethlen Gábor erdélyi fejedelem nem hozza ide, nem telepíti ide egy időre a legjobb tanárokat Németországból, Hollandiá­ból – példázta Kató Béla a vendégtanárok szerepét egy egyetem alapításában. Szerinte ma sincs más lehetőség, mint együttműködni más egyetemekkel, karokkal, és nagyon tudatosan építkezni, már a fiatal végzősökre odafigyelni, kik azok, akikben van hajlandóság az oktatás, a tudomány iránt, és segíteni, nevelni, doktori képzésben részesíteni őket. Lehet új szakokat is indítani, amelyekkel ebben a régióban is el tudnak helyezkedni a fiatalok, erre is van elképzelés, de ez nem az alapítvány, hanem az egyetem hatásköre. A Sapientia Alapítvány mint a Sapientia EMTE fenntartója mondja meg, hogy van-e forrás a finanszírozáshoz – ecsetelte Kató Béla.

Kató Béla. Fotó: Albert Levente

Fontosnak véltük tisztázni, hogy az alapítvány, mint a Sapientia  fenntartója, egyben a tulajdonosa-e azoknak az épületeknek, amelyeket az egyetem számára épít és épített, valamint mi az összefüggés a Sapientia Alapítvány és az Erdélyi Református Egyházkerület között, amelynek tavaly decemberig Kató Béla volt a püspöke. Az emeritus püspök emlékeztetett: a Sapientia Alapítványt a négy erdélyi magyar történelmi egyház nyolc püspöke hozta létre 2000-ben (az Erdélyi Református Egyházkerület akkori püspöke Csiha Kálmán volt – szerk. megj.), az Erdélyi Református Egyházkerület képviselője éppúgy egyik tagja az alapítóknak, mint a többi hét püspökségé. Amíg az egyetemi épületek elkészülnek, addig a Sapientia Alapítvány tulajdonát képezik, utána át kell adni az egyetemnek, mivel az akkreditáció feltétele, hogy az egyetemnek legyen saját tulajdonú oktatási felülete – mondta Kató Béla.

A campus tavaly októberi alapkőletételénél a Sapientia Alapítvány elnöke, az Erdélyi Református Egyházkerület akkori püspöke azt mondta: „Sok beton és vas kell ahhoz, hogy a létesítendő épület biztos alapokon álljon, de a legerősebb fun­damentum maga az ember, mert ha nem a gyermekekre, a fiatalok taníttatására építjük jövőnket, akkor elvész minden, amit építünk.” Kató Béla alig fél évvel ezelőtti megállapítása legyen igaz minden fundamentumra, amely az erdélyi magyarság ügyét szolgálja.