A tárcavezető a rövid idő miatt csak futólag tekintette meg a szakképzőt befogadó minorita rendházat, majd a refektóriumban folytatott párbeszédet Böjte Csaba ferences atyával, Tamás Sándorral, a háromszéki önkormányzat elnökével és Fejér László Ödön szenátorral. Az eseményen jelen volt Bokor Tibor polgármester, Dolhai István csíkszeredai főkonzul és Szakács István, a szakképző vezetője is.

Böjte atya elöljáróban ismertette, hogyan sikerült megmenteni az épületet, illetve miként jutottak oda, hogy szakképzőt működtessenek benne. „Hál’ istennek, három éve működik, itt vannak a magyarországi tanárok is, akiknek ezúton is szeretném a munkájukat megköszönni. Nagy dolog ez a szakképző, és szeretném, ha a kezdeti kis fából egy nagy fa lenne. Fiataljaink ne elmenjenek spárgát szedni, hanem szakmával itthon érvényesüljenek. Köszönjük a nepáli vendégmunkások segítségét is, de mi szeretnénk kézbe venni a dolgainkat” – mondotta a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője, hozzáfűzve: reméli, hogy tovább tudják folytatni a munkát.

„Amikor március 15-e 177. évfordulóján a 12 pontot említjük közösen, az valahogy úgy hangzik, hogy Unió Erdéllyel. És az Unió Erdéllyel mindig az adott lehetőségek és keretek között értelmezhető. És amikor mi arról beszélünk, hogy Unió Erdéllyel, akkor ez egy közös oktatási, kulturális és minden más olyan támogatás, amivel Erdélyt és Székelyföldet s a teljes Kárpát-medencei színmagyarságot segítenünk kell. Amikor én ezt a felelősséget megkaptam, hogy a minisztériumot irányíthatom, az egyik legelső cél, amit magunknak kitűztünk, hogy nem lehet olyan felsőoktatási, szakképzési, felnőttképzési, kulturális vagy akár más oktatási támogatás, amiben ne azt vizsgálnánk, hogyan lehet ezt a teljes Kárpát-medencében elérhetővé tenni, miként lehet ezt Erdélyben, és hogyan lehet ezt leginkább ott, ahol a tömbmagyarság jelen van, Kovászna, Hargita megyében és természetesen a szórványban is biztosítani. Ebben az egyik jó és úttörő kezdeményezés volt a Kanta” – mondotta a miniszter.

Hangsúlyozta: a cél nem lehet más, mint hogy itt a magyar fiataloknak, a székely fiataloknak olyan munkájuk legyen, ami aztán az itt lévő magyar gazdasági potenciált fokozza. „Csaba testvérrel arról beszéltünk, hogy miként tudjuk együtt szervezni az erdélyi és a székelyföldi szakképző helyeket. Ebben stratégiai szövetség kell hogy legyen köztünk. Ez így fog történni, hogy a szakképzés itt is minél több magyar fiatalnak nyújtson szakmát, nyújtson jövőt. Mert a magyar modellről, amit elindítottunk a szakképzésben, büszkén mondhatjuk, hogy Európa-bajnokaink is vannak” – mondotta. Kiemelte: tovább erősítik a felsőoktatást is, céljuk, hogy a Sapientia Tudományegyetem az ország legjobbjai közé kerüljön.

Fejér László Ödön elmondta: ha a 12 pontban nem szerepelne Erdély, akkor a parlament már rég megszavazta volna, hogy március 15. hivatalos ünnep legyen, de a román politikusok egy része még mindig nem tudja levetkőzni régi beidegződéseit. Hozzátette: a Kelemen Didák Alapítvány elnökeként azt a felkérést kapta, hogy a szakképzőben ötszáz diák legyen, ő azon munkálkodik, hogy a tanulni kívánók számát növeljék.

Tamás Sándor kifejtette: az ingatlan önmagában nem elég egy iskolához, nem elég a tanár, hanem az iskolában szellemiség szükséges, de úgy véli: mostanra minden feltétel adott, hogy az intézmény továbbra is sikeres legyen.