Klaus Iohannis oda-vissza repülőútjainak száma és költségei éves bontásban: 2015 – 25 út, 6 606 090,90 lej; 2016 – 20 út, 5 189 818,19 lej; 2017 – 16 út, 5 600 407,28 lej; 2018 – 17 út, 4 923 229 lej; 2019 – 21 út, 9 335 729 lej; 2020 – 9 út, 3 167 074,10 lej; 2021 – 16 út, 7 039 007 lej; 2022 – 20 út, 13 719 191,25 lej; 2023 – 26 út, 36 459 563 lej; 2024 – 22 út, 20 899 997 lej; 2025 – egy út, 685 125 lej.

Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke még kedd este reagált a hírre, Facebook-oldalán azt írta: „Egy olyan országban, ahol 250 ezer gyermek esténként éhesen fekszik le, és ahol az átlagnyugdíj és az átlagbér (...) éppen csak túlélésre elég, egy több tízmillió euróért luxus magánrepülőgépekkel utazó államfő olyan aberráció, amelyet Románia nem engedhet meg újra magának. (Iohannis – szerk. megj.) sokat utazott fényűzően a mi pénzünkön, haszontalanul. Elszakadt a valóságtól, és kötelességünk olyan elnököt választani, akinek a Jóisten nem vette el az eszét, és akinek van bátorsága igazságot tenni minden polgár számára.” – írta a Facebook-oldalán a politikus.

A Románok Egységéért Szövetség (AUR) rövid állásfoglalást adott ki a kérdésben, eszerint Klaus Iohannis utazási költségeinek nyilvánosságra hozása csak az első lépés, Ilie Bolojan ügyvivő államfőnek még sok kérdésre kell választ adnia, ha valóban átláthatóságot akar.

Nicușor Dan főpolgármester, független elnökjelölt Facebook-oldalán kifejtette, az összegek túlzottak, és az elköltésük nem hozott konkrét eredményeket. „A költségvetési fegyelemnek az elnöki hivatalnál kell kezdődnie. A romániai közigazgatásban a közpénzek tisztelete kell hogy legyen a szabály” – írta a politikus.

Daniel Suciu képviselő, az alsóház szociáldemokrata párti alelnöke is túlzásnak nevezte az összeget, kifejtve, az államfőnek valóban „a világ különböző sarkaiban” kell képviselnie Romániát, jelen kell lennie a nagy horderejű nemzetközi eseményeken, de a 193 külföldi utazást, amelyek összköltsége több millió euró, „az emberek indokolatlan luxusként értelmezhetik”, és ezek a költségek „semmissé teszik” Iohannis érdemeit, bármelyek is lennének azok.
Az ügyben megszólalt a PSD elnöke, Marcel Ciolacu is, a Nordis-botrányra reflektált, amelyben azzal vádolták meg, hogy ő maga is közpénzen tett luxusutazásokat, noha állítása szerint a kérdéses utakat saját pénzéből fizette. Kifejtette, pont azok vádolják őt ezzel, akik annak idején Iohannist pártolták. „Most önök is megtudhatták, hova úszott el a pénzük” – fogalmazott Ciolacu.

Ionuţ Moşteanu, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselőházi frakcióvezetője azt hangsúlyozta, hogy az állami intézmények kiadásait nem lehet titkosítani. Az ellenzéki politikus emlékeztetett, hogy két évvel ezelőtt pártja a parlament elé terjesztett egy tervezetet e kiadások titkosságának a feloldásáról, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) törvényhozói azonban ellene szavaztak. „Akkor a PSD és a PNL védte Iohannist, nagy barátságban voltak” – fogalmazott. Moşteanu emlékeztetett arra is, hogy 2023-ban Marcel Ciolacu miniszterelnök jóváhagyta 7 millió lej kiutalását a kormány tartalékalapjából az elnöki hivatal számára. Az USR politikusa szerint Iohannis „a politikában eddig még nem látott arroganciával utazgatott az emberek pénzén”, „közpénzből fenntartott utazási irodaként használta a Cotroceni-palotát”. Moşteanu úgy véli, hogy a volt államfő nem az ország érdekeit szolgáló ügyekben utazott külföldre, az uniós és NATO-partnerekkel való tárgyalások helyett ázsiai, afrikai és dél-amerikai utazásokra költötte a legnagyobb összegeket. „Mosolygott, semmibe vett mindannyiunkat, hátat fordított nekünk, majd titkosította a költségeit, és a PSD meg a PNL védte őt ebben” – tette hozzá.

Adrian Cozma, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) parlamenti képviselője kijelentette, arcátlanul nagyoknak találja Klaus Iohannis volt államfő külföldi kiszállási költségeit, és véleménye szerint parlamenti különbizottságnak, illetve a Számvevőszéknek kell kivizsgálnia ezeket a kiadásokat. Adrian Cozma azt mondta, Klaus Iohannis második elnöki mandátuma a PNL „kudarcát” és „katasztrófáját” eredményezte, többek között valószínűleg miatta süllyedt a párt támogatottsága 14 százalékra. Az elnöki utak kapcsán emlékeztetett, hogy az államelnöki hivatal parlament által jóváhagyott költségvetése soha nem tartalmazott ekkora kiadásokat; a költségvetést utólag egészítette ki ezekkel az összegekkel, majd titkosította a kormány – állította Cozma.

A többi politikushoz hasonlóan Kelemen Hunor is túlzottan nagyoknak nevezte Klaus Iohannis külföldi útjainak költségeit. Az RMDSZ elnöke megjegyezte, természetesnek találja, hogy a közpénzek elköltésére vonatkozó adatok nyilvánosak legyenek. Úgy vélekedett, hatalmas pazarlás történt a volt elnök külföldi kiszállásaival, amelyek nem sok hasznot hoztak Romániának, főleg Iohannis második mandátumának végén. Kelemen Hunor ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a román államnak be kell szereznie – más államok mintájára – egy protokollgépet, amellyel az államfő vagy a miniszterelnök utazhat anélkül, hogy erre a célra magángépet kellene bérelni. A protokollgépet állami tulajdonként a román légierő flottájához kell rendelni, így okafogyottá válik a luxusgépek bérlése és az ezzel járó költségek is. Ezt a gyakorlatot követi minden európai ország, függetlenül attól, hogy gazdag-e vagy szegény – érvelt az RMDSZ elnöke.