Egy nagyobb túrára buzdítjuk a gyalogolni szerető olvasót: kiindulópont az Előpatakot Sepsiszentgyörggyel összekötő országút, a 630 m magas Előpataki-hágó. Innen a kék sávval jelzett gerinctúra útja a Bodos-tetőre tart, ahonnan szép kilátás kínálkozik a szélrózsa minden irányába. A Szármáy kútja nevű édesvízi forrásnál pihenőhely van, innen – keleti irányban – érhető el Sugásfürdő és könnyen megközelíthető az 1017 m magas fenyvessel borított Görgő-tető, a bal kéz felőli nagy kanyarban pedig az 1019 m magas Havad-tető a hegység legmagasabb pontja. Innen nyugati irányba Hidvég és Nyáraspatak települések is megközelíthetőek. Gerinctúra-utunk a Benkő-puszta, a Vágottbérc (975 m) és a Nagy-hágó vonalán éri el a 951 m magas Vadas-tetőt. Itt halad át a Sepsikőröspatak és Középajta közötti megyei út, itt áll az egykori vadasi utászház, innen érhető el gyalogosan Árkos, szekérrel-autóval Sepsikőröspatak, nyugati irányba pedig az erdővidéki Középajta. A bemutatott térséghez tartozik még az a gerincvonulat, ami a 946 m magas Teksefej csúcsban végződik. Az ide érkező gyalogló turista innen közelítheti meg a legkönnyebben a látnivalókban gazdag Zalánpatakot.

Szigyártó András: „Minden papírra kerül”

Középhegységi térség és emlékhely

Az említett vadasi út mellett szabadtéri harangláb jelöli azt a helyet, ahol minden év júniusában a Háromszék Felsőfehéri Unitárius Egyházkör egyházközségeinek – Árkos, Sepsikőröspatak, Kálnok, Bölön és Nagyajta hegylábi települések – hívei tartják hagyományos vallásos találkozójukat az együvétartozás jegyében, s ha az időjárás is engedi, ahhoz kapcsolódó műsort – énekeket, néptáncokat – is hoz magával a soros rendező egyházközség. A találkozónak múltja is van, történetét is megírták, csak a közbe jött négy diktatórikus évtized az oka annak, hogy azóta már az idősebbek is megfeledkeztek róla. Az arcokat mosolyra derítő humort azonban nem bántja az idő múlása. Szülőfalum mesélő öregjétől, a vőfélyeskedő néhai Kurta Áron bátyámtól hallottam először az árkosi id. báró Szentkereszty Béla szervezte nagyszabású vadasi nyúlvadászatokról. Nyúl volt elég, kellemes téli idő is járt a Vadason, s ki ne szerette volna akkoriban is a nyúlhúst vadas mártással? A szervezők  meg akarták viccelni a bárót. Titoktartás mellett ráhúztak a macskára egy kikészített nyúlbőrt, s megegyeztek abban, hogy amikor a menekülő nyulak szökdösnek át a Vadasi úton és ropognak a vadászpuskák, szabadon engedik a zsákból a macskát. Minden az elképzelések szerint történt. Az ártatlan állat nem a nyulakkal futott, hanem ijedtében egyenesen fel az első telefonpóznára. A báró álljt vezényelt, s bámulva kiáltotta, hogy ilyent még soha nem látott: nyúl a telefonpóznán! Csak akkor jött rá, hogy rászedték vadásztársai, amikor a csapat tagjaiból kitört a fékezhetetlen kacagás. A humorban nem szegényebb Sepsikőröspatak sem – a pedagógus Imreh Lajos (1873–1954) gyűjtötte össze a família humoros történeteit, melyek 1985-ben Sáska sógor címmel jelentek meg Bukarestben. Tavaly kőröspataki rokonai kérésére a kötet új kiadására a baróti Tortoma Kiadó vállalkozott.

Vancea Eszter iskolaigazgató: „Kiírásra várunk az iskola főépületének felújítására.”

Kálnok 800

Közigazgatási szempontból Sepsikőröspatak a községközpont, hozzácsatolt település a szintén történelmi régiségű Kálnok. A községközpontnak állítólag nincsen semmi köze a kőrisfához, itt sincs több, mint bárhol máshol. Lehet azonban irányadó a gróf Kálnoky család, valamint a család egykori tulajdonában levő Nagykert nevű hely, amit „körös-körül” vett a Nagypatak, melynek vize irányításában nem kis köze volt a grófi családnak. Kálnok néveredete sem egyszerű, a szóhagyomány szerint az említett család bebíró posessor volt Kálnokon, s így a település átvehette a család nevét. Mindkét helyen rég megtelepedett az ember. Az egykori lignitbánya övezetében a meddő eltávolítása során előkerült egy agyagtál, amely a múzeum szakemberei szerint a marosszentannai műveltség népének pénzérméivel volt tele, Kálnok határából pedig előbukkant egy népvándorlás kori pénzlelet is. 1332-ben mind a két településen a római pápának adózó katolikus kisközösség élt. Kálnok neve valamivel hamarabb, 1225-ben jelentkezik írott formában, így ez a település ebben az esztendőben ünnepelhetné első írásos említésének 800. esztendejét.

Kőröspatak megromlott állapotba került katolikus templomát 1788-ban javítják, majd 1859–68 között majdnem teljesen újjáépítik, északi falán és a szentélyében azonban középkori falképek maradtak fenn, az épület műemlék és idegenforgalmi látványosság. Ma is használatban levő kis harangját 1512-ben öntette Andreas brassói szász mester. A templomot a reformáció után felváltva az unitáriusok és a reformátusok használták, 1781-ben került vissza a katolikusok tulajdonába. A reformáció vihara alatt a katolikusok a Kálnoky család kastélykápolnájában imádkoztak, melynek 1685-ből való kő ajtókeretét 1884-ben beépítették a katolikus templom udvarán álló Kálnoky családi kriptába. A két protestáns gyülekezet később külön-külön templomot épített magának.

Kisgyörgy Sándor: „Jön a helyreállítási program”.

Élő krónika

Kálnok mindig kis lakosságú település volt, 1567-ben tizenegy kapuval rendelkezett, gyülekezetei 1666-ig közösen használták egyetlen templomát, majd az unitáriusok külön hajlékot építettek a település északnyugati szélén, mind a két templom mellé pedig a 18. század végén ácsoltak fából épült, ma már műemlék haranglábat. Sepsikőröspatakról és Kálnokról – tudtunkkal – összefoglaló kismonográfia eddig nem jelent meg, rövid összefoglaló lapunk Falufüzetek sorozatában olvasható (2010). Öt esztendeje színes fotókkal dokumentált hely- és egyháztörténeti nyomtatott tanulmányokat adott közre Szigyártó András kálnoki református gondnok: ez a krónika alapul szolgálhatna egy Sepsikőröspatak-Kálnok, avagy csak külön Kálnokot érintő kismonográfia megírásának, ha arra vállalkozó jelentkezne. A beszámolók magukban foglalják a község és a két egyházközség fontos eseményeit, a kollektív gazdaság, az iskolai oktatás, a vidéki sport- és kulturális eseményeket, az önkéntes tűzoltóság múltját, a jeles szülöttek, Hosszú Zoltán és Imreh Lajos emlékét. Neveiket a két felújított kultúrotthon épülete őrzi – foglalja össze Szigyártó András.

Kettős vezeték Kálnokon

Ünnepi csend

A ma történése holnap történelem, egyeztettünk Kisgyörgy Sándor polgármesterrel, akivel a március 15-i ünnepségek után beszélgettünk.

„A községközpontban befejeztük a szennyvízvezeték munkálatait, soron van a mellékutcák korszerűsítése. Most Kálnokon folytatjuk a munkálatokat, ez alkalommal meghosszabbítjuk az ivóvízvezetéket is, hogy a település legfelső részében lakók is hozzáférjenek a szolgáltatáshoz. Várjuk a kiírásokat, hogy pályázhassunk a Kálnoky Ludmilla-iskola főépületének teljes felújítására. A helyreállítási programból folytatjuk az önkormányzat székhelyének korszerűsítését, ingyenes internethálózattal, térfigyelő kamerákkal stb.. Sajnos, az említett vadasi utászházzal és festői környékével sem a jelenlegi tulajdonos, sem mi nem tudtunk újabb előrelépést elérni, pedig a Vadasnak mint hegyvidéki tájnak jövője van, itt lehetne a hegyi turizmus és testvértelepülési, baráti találkozóink központja.”