Február végén a GDP 1,58 százalékára rúgott az államháztartási deficit Romániában, az egész évre tervezett 135 milliárd lejes hiányból 30 milliárd már az év első két hónapjában összejött, ami nagyon magas arány – írja a Profit.ro.

A gazdasági portál emlékeztet: a kormány vállalta az Európai Bizottságnál, hogy a tavalyi 9 százalékról 7 százalékra csökkenti a deficitet, ám ez a dolgok jelenlegi állása szerint nehezen lesz tartható. Tavaly ilyenkor 1,67 százalékos volt a deficit, de idén januárban kevesebbet költött az állam, mert a költségvetési törvényt csak februárban fogadták el. Az adóhatóság (ANAF) ugyan növelte a begyűjtési hatékonyságot, de ez sem bizonyult elégnek, mert az év elején sok tavalyról maradt számlát is ki kellett fizetni. Az évek óta folyó túlköltekezés hatására az államadósság is óriásira nőtt: 964 milliárd lej volt 2024 végén, ami a GDP 54,6 százalékát teszi ki; 2019-ben 372,9 milliárd lej volt, az akkori GDP 35 százaléka – írja a Profit.ro.

Bolojan a kiadások lefaragását ajánlja

Határhelyzetben adónövelésekre is sor kerülhet – figyelmeztetett Ilie Bolojan ügyvivő államfő egy hétfő esti tévébeszélgetésben. Akármilyen kormány lesz, mindenképpen szembesül a költségvetési hiánnyal, függetlenül attól, hogy mit ígért az embereknek – jelentette ki Bolojan az Antena 3 CNN adásában. Véleménye szerint három megoldás létezik: az állam működési költségeinek csökkentése, az adók növelése vagy a két intézkedés kombinációja.

„Sok évig költöttünk többet, mint amennyit megengedhettünk magunknak. Nagy kölcsönöket vettünk fel. Tavaly hetente egymilliárd eurót vettünk fel bizonyos költségvetési egyensúlyok biztosítására. Ezeknek a kamatai évről évre növekedni fognak, és bármilyen kormány lesz jövőben, két-három év múlva nem tud ettől eltekinteni” – magyarázta Bolojan. Az ügyvivő államfő szerint nincs más lehetőség: vagy a működési költségeket csökkenti, vagy az adókat növeli a kormány, vagy mindkettőt megteszi. Ő maga a költségcsökkentés mellett foglalt állást: szerinte helyesen kell kiszámítani a személyzetet, és akkor egy megyei tanács is tud négy évig száz főnél kisebb létszámmal működni – utalt arra, hogy ő maga Bihar megyében nagy leépítéseket eszközölt. Ha az állami intézményeket nem szervezik újra, csak idő kérdése, hogy mikor emelik meg az adókat és illetékeket, az áfa növelésekor pedig azt is kell nézni, hogy Romániában a munkára kivetett adó a legmagasabbak között van az EU országai közül – fejtette ki. Az államfő hangsúlyozta, hogy ez a helyzet valóság, ami elől nem lehet elbújni vagy megfutamodni, ezt az embereknek is el kell mondani, és sürgősen cselekedni kell. Egy-másfél, talán kétéves erőfeszítéssel valamelyest helyre lehet billenteni a költségvetési hiányt, és meg lehet teremteni a körülményeket az ország fellendítéséhez. Ilie Bolojan szerint a kiadások optimalizálásával és az adócsalás visszaszorításával kellene kezdeni, nem pedig az adóterhek növelésével, ami az utolsó, extrém helyzetekre szóló megoldás.

Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy sok állami vállalatnak kellene a körmére nézni, ott vannak a legnagyobb indokolatlan kiadások.

Ciolacu ellenőrzéseket végeztet

Marcel Ciolacu kormányfő ellenzőréseket rendelt el és menesztésekkel fenyegetőzik. A miniszterelnök ellenőrző testülete egyidejű ellenőrzéseket végez a minisztériumokban és az összes többi, fennhatósága alá tartozó intézményben – jelentette be tegnap. Az átszervezésre és a bürokrácia felszámolására hozott intézkedések betartását ellenőrzik, amelyekért a kormány felelősséget vállalt a parlamentben.

„Aki nem értette meg, hogy a költségvetési pazarlás és az állami kiadások csökkentése feltétlenül szükséges a költségvetés egyensúlyának megteremtéséhez, annak most meglepetésben lesz része. Elküldtem ellenőrzésre a miniszterelnök ellenőrző testületét mind a 16 minisztériumhoz és az összes, a kormány fennhatósága alatt levő intézményhez” – írta Ciolacu Facebook-bejegyzésében. Hozzátette: akik nem vették komolyan ezt az ügyet, politikailag felelni fognak.

A helyreállítási terv sikerei és elmaradásai

Az Európai Bizottság (EB) tegnap kiadott előzetes értékelése szerint Románia teljesítette a mikrovállalkozások adózásával kapcsolatos vállalását: a kormány szűkítette a társasági adó alól mentesülő mikrovállalkozások körét, és ezzel teljesítette Románia harmadik kifizetési kérelmének kulcsfontosságú mérföldkövét. Az uniós testület közleménye szerint a harmadik kifizetési kérelem összesen 74 mérföldkövéből és célkitűzéséből Románia eddig 68-at teljesített, aminek köszönhetően 2 milliárd eurót hívhat le az EU helyreállítási alapjából. Közleményében az EB emlékeztetett arra, hogy a harmadik kifizetési kérelem mérföldkövei és célkitűzései többek között a zöld és digitális átmenettel, a fenntartható közlekedéssel, az adózással és a nyugdíjakkal, az üzleti szférával, a városi mobilitással, az idegenforgalommal és a kultúrával, az egészségüggyel, a jó kormányzással, az oktatással, valamint a hulladékgazdálkodással és az erdőgazdálkodással kapcsolatos reformokra és beruházásokra vonatkoznak. A mikrovállalkozások adózásának reformjával kapcsolatban az EB megállapította, hogy az új romániai törvény fokozatosan szűkíti a társasági adó alól mentesülő cégek körét, igazságosabbá, egyszerűbbé és átláthatóbbá teszi a mikrovállalkozások adózását.

Az EB ugyanakkor megállapította azt is, hogy Románia nem teljesítette a 215. mérföldkövet, mert nem lépett hatályba a különnyugdíjakra fordított kiadásokat csökkentő törvény. Ezzel együtt összesen hat olyan mérföldkő szerepel a harmadik kifizetési kérelemben, amelyeket Brüsszel értékelése szerint Románia nem teljesített megfelelően, ez esetekben az EB a kifizetéseket felfüggeszti, a sikeresen teljesített mérföldkövekért pedig Románia részleges kifizetéseket kap.