Az 1945–1989 közötti kommunista rezsim ellen harcolók érdemeinek elismerésével foglalkozó államtitkárság kérte a törvényszéktől Iliescu forradalmárigazolványának visszavonását, arra hivatkozva, hogy Iliescu 1944-től a Kommunista Ifjak Szövetségének (UTC), 1953-tól pedig a Román Kommunista Pártnak (PCR) a tagjává vált, és mindkét szervezetnek vezetőségi tagja lett. Azonban a 2004/341-es, majd utólag a 242-es törvénnyel módosított jogszabály értelmében nem részesülhetnek forradalmárigazolványban és a forradalmárok előjogaiban azok, akik 1945 és 1989 között a Román Kommunista Pártban valamely vezető szerepet töltöttek be helyi, regionális vagy országos szinten – érvelt beadványában a kormány alárendeltségébe tartozó államtitkárság.

A forradalmárigazolvánnyal rendelkező személyek számos kedvezményben részesülnek, például elsőbbségük van az állami alapból történő lakásvásárlás vagy -bérlés során; előnyben részesülnek ingatlanhitel esetén; ingyenes gyógyszerekre jogosultak, ingyenesen részesülhetnek a szanatóriumok és kezelőközpontok szolgáltatásaiban; ingyenesen közlekedhetnek a városi közszállítási járműveken, nem kell ingatlanadót fizetniük; a nyugdíj mellett bármilyen más jövedelmük is lehet.

Iliescu forradalmárigazolványának visszavonását még 2022-ben kezdeményezte a kommunista rezsim ellen harcolók érdemeinek elismerésével foglalkozó államtitkárságnál a December 21. Egyesület, jelezve, hogy a volt államelnök nem teljesíti a román forradalom harcosa cím birtoklásának feltételeit.A most 95 éves I

on Iliescu háromszor volt megválasztott államelnök: először 1990 és 1992, másodszor 1992 és 1996, harmadszor pedig 2000 és 2004 között. A volt államfőt kétszer állították bíróság elé az úgynevezett forradalomügyben, de a bíróság mindkét esetben visszautalta az iratcsomót a katonai ügyészségnek azzal az indokkal, hogy a kivizsgálást elölről kell kezdeni. Iliescut azzal vádolták a katonai ügyészek, hogy Ceauşescu bukása után (1989 decemberében) úgy legitimálta hatalomra kerülését, hogy szervezetten, magas rangú katonák által végrehajtott akció révén félretájékoztatta és összezavarta a lakosságot, ami miatt sok ember meghalt vagy megsebesült, lelki szenvedéseket élt át, vagy jogellenesen korlátozták szabadságát. Emellett az 1990. június 13–15-ei „nagy” bányászjárásért is kétszer állították bíróság elé, de ez a per sem haladt jól, többször lezárták és újranyitották, amíg tavaly (35 év után) ismét vádat emeltek Ion Iliescu és hét társa (köztük Petre Roman volt kormányfő és Virgil Măgureanu volt SRI-igazgató) ellen emberiesség elleni bűncselekmények miatt; a kihallgatások 2024 áprilisában kezdődtek, ám Iliescut előrehaladott kora miatt nem idézték be, hanem otthonában keresték fel az ügyészek.