A háromnapos rendezvényt némileg megzavarta a zord időjárás. A havazásra és hidegre való tekintettel a szabadtéri megemlékezések forgatókönyvén módosítani kellett, így a Városi Művelődési Ház előtt, a Kőrösi Csoma Sándor Líceum udvarán és a Csomakőrös központjában álló Kőrösi Csoma Sándor-szobroknál tervezett ünnepségeket zárt térben – a kovásznai Művelődési Központban és a csomakőrösi kultúrotthonban – tartották, miután közéleti, egyházi és civil szervezetek, képviselői elhelyezték a kegyelet koszorúit a nagy Kelet-kutató, világhírű nyelvtudós szobrainál.

Mindhárom emlékünnepségen a felszólaló szónokok, Kovászna és testvérvárosainak vezetői, a tudományos konferencia résztvevői, a Kőrösi Csoma Sándor Líceum vezetői és diákjai, valamint a házigazdaszerepet betöltő közművelődési egyesület képviselői ünnepi beszédükben kiemelték Csoma nagyságát, a nyelvtudományban betöltött szerepét, hangsúlyozva, hogy az ő példás élete követendő az utókor számára.

Az idei rendezvény résztvevői külön figyelmet szenteltek Jakabos Ödön író és utazó 85. születésnapjának, akit post mortem Csoma Emlékéremmel tüntettek ki. Emlékeztettek arra is, hogy bár Jakabos Ödön már nem érhette meg ezt a születésnapot, a szervezők most méltó módon kívánták visszahozni emlékét a köztudatba.

A tavaly felavatott Kőrösi Csoma Sándor Dokumentációs Központ és Népfőiskola új épületének aulájában megnyílt a tudós életútját bemutató panelkiállítás, amelyről a méltatók hangsúlyozták, hogy Csoma Sándor a 19. század elején indult el Csomakőrösről, hogy felkutassa a magyarok őseit. Hosszú utazásai során több mint 12 ezer kilométert tett meg gyalog, miközben húsz nyelvet sajátított el.

Ugyancsak az aulában felavattak két ajándékba kapott szobrot is. Egyik a szombathelyi Tibeti Klub adományaként érkező Életfa-szobor, a Magyarországon élő kolozsvári születésű Szervátiusz István restaurátor és szobrász alkotása, akinek nagyapja, Szervátiusz Jenő és apja, Szervátiusz Tibor szintén szobrász volt. A másik egy bronzból készült, Kőrösi Csoma Sándort ábrázoló mellszobor, mely Czinege István egy 1985-ben kőből készített művének másolata.

A rendezvény a Csoma-központban közös ebéddel ért véget, ahol Ferencz Éva, az egyesület elnöke köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik az egyesület munkáját 35 éven át segítették a Csoma Napok sikeres megszervezésében, és azt, hogy végre saját otthonában lehetett megtartani a Csoma Napokat. A köszönetnyilvánításban mások mellett szerepelt Lezsák Sándor országgyűlési alelnök, aki hozzájárult az épület létrejöttéhez, valamint az egyesületet alapító 37 tag neve, akiknek nagy szerepük volt a Csoma Napok elindításában.