Az Erdélyi Református Cigánymisszió, a Diakónia Keresztyén Alapítvány és az Erdélyi Roma Testvériség Egyesület közös szervezésében tartott rendezvénysorozat mottója: „mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban”. (Galata 3:28) E gondolat mentén próbálták megfogalmazni, igen eltérően, saját feladatukat roma ügyben a rendezvények résztvevői.
 

Az önkormányzatok képviselői

többnyire úgy érzik, sokat tesznek a helyi cigány közösségek felemeléséért, ellenben a törvények, jogi rendelkezések sok esetben ellentmondanak a célszerű felzárkóztatási elképzeléseknek, és gyakran az érintettekkel sem tudnak szót érteni olyan tekintetben, hogy nekik is lépniük kellene saját érdekükben. A megyeháza nagy gyűléstermében tartott csütörtöki találkozón – miután meghallgatták Sztojka Attila társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkár ismertetőjét a magyarországi roma stratégiáról és annak eredményeiről – a háromszéki polgármesterek saját nehézségeikről, kudarcaikról beszéltek.

Zabolán sikerült tanult roma lányt alkalmazni a helyi önkormányzathoz, de mire beletanult a feladatkörébe, szült és elment gyermeknevelésire, s nem tért vissza. A többségi roma lakosságú Sepsikőröspatakon harmincan indulnak évente előkészítő osztályba, de csak hatan-heten érnek el hetedikig, a nyolcadikot már nem fejezik be, s bár az iskola felszereltsége lehetőséget adna a fejlődéshez, az oktatásba befektetett pénz és energia nem térül vissza a társadalomba – vázolta Kisgyörgy Sándor községvezető.

Tăraș Silviu kökösi polgármester a rendszerszintű hibákra világított rá, értelmetlennek tartja a kötelező szociális segélyezést a kötelező munkavégzés helyett, de az általa vezetett községben nagy áldásnak tartja a sepsiszentgyörgyi Diakónia Keresztyén Alapítvány kezdeményezésére és támogatásával működő, meleg ebéddel járó délutáni oktatást. Az esztelneki településvezető, Salamon Balázs szeretné meglátogatni a roma kérdésben sikeres magyarországi településeket, a gidófalviak is érdekeltek a jó példákban – mondták a felszólalók a polgármesteri találkozón.

A baróti példa azt mutatja, a férfiak elmennek dolgozni, a szülők a lányokat nem engedik, hogy továbbtanuljanak, úgy vélik, nekik az a dolguk, hogy férjhez menjenek és gyermekeket szüljenek. Benedek-Huszár János városvezető szerint javítani kell a romák életkörülményein, ez is hozzájárulhat a felzárkózásukhoz, és beszámolt egy pályázatról, amely révén harminckét lakásos tömbházat építenének Baróton szociálisan hátrányos helyzetűek részére.

A polgármesterek nagy része úgy érzi, a szociális segély sok esetben éppen azt gátolja, hogy az érintett felelősséget érezzen saját életéért, ilyenformán nincs ösztönző ereje arra vonatkozóan, hogy ki-ki elsősorban a maga lábán akarjon megállni. Ezzel egyetértett Dima Mihály, Árapatak polgármestere is, ő ellenben kifogásolja, hogy a legtöbb önkormányzat csak szavazógépezetnek tartja a helyi cigányságot, pedig ha alkalmaznának a körükből egy megfelelő embert, felelősséggel ruháznák fel, és bíznának a roma emberekben, sok minden megváltozhatna.

Roma témájú konferencia az Írisz Házban

A jó példákat érdemes követni

Sztojka Attila társadalmi esélyekért és roma kapcsolatokért felelős államtitkár a rendezvénysorozat két eseményén is ismertette, mit tettek ők Magyarországon a roma felzárkóztatás érdekében. Kiemelte: nem elég a felzárkóztatásról beszélni, a romáknak akarniuk kell és tenniük kell a felzárkózásért. Bölcsődés kortól egyetemig kiépítették az esélyegyenlőséget segítő oktatási hálózatot, a bölcsődei Biztos Kezdet Gyermekháztól a diákok középkorosztályát érintő tanodákon át az egyetemistákat segítő szakkollégiumokig. 2011 és 2022 között megkétszereződött az érettségizett romák száma, arányuk a saját közösségükben elérte a 12 százalékot, szintén kétszeresére növekedett egy évtized alatt az egyetemi diplomát szerző cigányok száma, körükben arányuk jelenleg 3 százalék, és kétszer annyian dolgoznak a romák közül, mint tíz évvel ezelőtt.

Azoknak a településeknek lesz jövője, melyek minden lakos számára megteremtik az egyenlő esélyt az oktatás, a munkavállalás, az élet minden területén, és a szembenállás helyett a párbeszédet, az együttműködést választják – hangsúlyozta több alkalommal is Sztojka Attila államtitkár.
 

Fogadjátok be egymást

Az egyháznak mindig szerepe volt abban, hogy minden embert egyformán bevonzzon Isten országába, de a világi dolgokban is segítsen minden rászorulót, mindenféle megkülönböztetés nélkül. Pál apostol rómabeliekhez írt (15/7) leveléből idézett gondolatokkal szólt az egybegyűltekhez pénteken délelőtt a sepsiszentgyörgyi Írisz Házban Jakab István, az Erdélyi Reformáuts Egyházkerület generális direktora, missziói előadója. „Fogadjátok be egymást, ahogy Krisztus is befogadott minket az Isten dicsőségére” – mondotta. Legyen több ez a befogadás az elfogadásnál, mert a befogadó szeretet azt jelenti, befogadjuk a másik embert a közösségeinkbe – hangsúlyozta az egyházi elöljáró. Makkai Péter,  az Erdélyi Református Egyházkerület cigánymissziós felelőse ezt azzal toldotta meg: a társadalom egész szövetére szükség van ahhoz, hogy érezzük a szükségben levő ember problémáját és tegyünk a megsegítésére.

Legyünk elfogadóak, ne legyünk kirekesztőek, alkalmazásnál a képzési oklevél helyett kérjük számon a képességeket, nézzük meg, ki honnan indult, milyen akarattal lépett egyről a kettőre – többször hangzottak el ezek a mondatok az elmúlt három nap rendezvényein, amelyekre sok gyakorlati útmutatót kaptak a helyiek a magyarországi jó példákból.

A szakmai eszmecserék, Ferkovics József képzőművészeti kiállítása a sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Házban (megtekinthető április 22-ig), Makkai Péter egyházkerületi cigánymissziós vezető lelkipásztor kisboronyói evangelizációs istentisztelete, a polgármesterekkel tartott találkozó, a szakmában érdekeltek pénteki tanácskozása és a szakma legismertebb hazai és magyarországi kutatóinak elő­adásai a jelen feltérképezése mellett arra mutattak rá, mi várható a magyar cigányság feltörekvése tekintetében.