Az RMDSZ-frakciók kihelyezett árkosi ülésén jelentős teret kapott az oktatási kérdések megvitatása. A tanügyi reform, a magyar oktatás problémái több okból is időszerűek: a szaktárca új vezetősége április elejére ígérte a tanügyi törvénycsomagot, de most az ideje megvitatni az Ecaterina Andronescu miniszter múlt heti sepsiszentgyörgyi látogatásán felvetett gondokat is.
Keresztély Irma megyei főtanfelügyelő több pontban foglalta össze a háromszéki javaslatokat. Legfontosabbként a decentralizációt említette, az ezt szabályzó törvénycsomag már előkészületben, nagyon oda kell figyelni rá, mert nem mindegy, hogyan valósul meg. Ez ügyben az RMDSZ-frakción belül is vitatkoznak, akad, aki úgy tartaná helyesnek, ha a fenntartó helyi önkormányzatok beleszólhatnának az iskolák ügyeibe, mások szerint nem szabad hagyni, hogy a polgármester döntsön oktatási kérdésekben, csupán az anyagi háttérről kell gondoskodnia. Keresztély Irma jónak tartaná, ha a decentralizációs törvény kötelezné az önkormányzatokat, hogy fenntartsák a kis létszámú osztályokat is, ez lehetővé, sőt, kötelezővé tenné, hogy minden kis településen működjék óvoda és elemi iskola. Egyetértés látszik körvonalazódni az egységes félévi dolgozatok eltörlésében, a háromszéki javaslat szerint kilencedik osztályba ismét felvételi alapján jutnának be a gyerekek, de az iskolák maguk dolgozhatnák ki a felvételi rendszert, a szakiskoláknak a képességfelmérésre és nem a tudásellenőrzésre kell törekedniük. Felmerült az is, hogy Romániában a legbonyolultabb az érettségi vizsga, és elveszítette a célt, amelyért létrehozták. A miniszter elképzelése szerint egyszerűsítik, három tantárgyból kell majd vizsgázni. Zavart okoz a szakképzésben, hogy a megjelent beiskolázási terv szerint minden IX. osztály líceumi lesz, ám a képviselők tájékoztatójából kiderült, a szaktárca csupán az elnevezéssel játszik, a szakoktatás megmarad, várható, hogy az egykori ipari líceumok újjászületnek. Keresztély Irma hiányolta azt is, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek oktatására jelentős összegeket fordít az állam, de teljes mértékben hiányzik a tehetséggondozás. Kiderült, jövő évtől államilag finanszírozott tehetséggondozó központokat hoz létre a kormány, a törvényt a két ház szakbizottságai már megvitatták. Össze kell hangolni a decentralizációs törvényt a tanárok jogállását szabályozókkal, az iskoláknak meg kell adni a jogot, hogy a versenyvizsgát maguk szervezzék meg, a jelenlegi rendszer merev, ha egyszer valaki bekerült, nem lehet tőle megszabadulni — fejtette ki a főtanfelügyelő.
Ecaterina Andronescu rácsodálkozott a magyar gyerekek román oktatása miatti gondokra — mondta el Keresztély Irma, szerinte egyértelművé vált, a helyi román politikusok folyamatosan félretájékoztatták a minisztert. Sikerült elmondania, a másságra kell fektetni a hangsúlyt, a cél a román nyelv elsajátítása kellene legyen, nem a kényszer. Elkészült az alternatív oktatási program, le kell tenni a miniszter asztalára. Nagy mulasztásnak nevezte Markó Béla, hogy 2009-ben még mindig az a téma: van-e alternatív oktatási program. 1999-ben sikerült módosítani az oktatási törvényt, megvan a jogi keret, hogy I—IV. osztályban más tanterv és más tankönyv szerint oktassák a román nyelvet a gyermekeknek, V—VIII.-ban ugyanaz a tanterv, de használhatnak alternatív könyveket. Évek óta érkeznek a visszajelzések, hogy az elkészült könyvek rosszak, mégsem történt semmi — mondta az RMDSZ elnöke, aki szerint ha ügyesek, eddig is ésszerűsíthették volna legalább VIII.-ig a románoktatást. Céljuk megteremteni a lehetőséget, hogy XII. osztályig alternatív rendszerben oktassák az állam nyelvét, és a felvételi, illetve az érettségi is más követelményrendszer szerint történjék. Markó azt is közölte, nemrég beszélt a minisztérium kisebbségi főosztályának magyar illetékeseivel, felszólította őket, hogy minél hamarabb üljenek le a szakemberekkel, és dolgozzák ki a lehető legjobb tantervet és tankönyveket.
