Ha nem lennénk ott, ahol a part szakad, ha az évekig szárnyaló román gazdaság előtt nem tátongana a korántsem képzeletbeli gödör, ha a nem is olyan váratlanul növekedő munkanélküliség (a munkanélküliek száma már február végére elérte a decemberre előre jelzett szintet!) s az ettől elválaszthatatlan infláció nem rajzolná fel a bizonytalan jövő képét, akár Traian Băsescu államfő lelki alkatáról is meditálhatnánk, főként mostanság, amikor, nem találván a porondon ,,méltó" ellenfeleket, a sajtót, nagy általánosságban a médiát támadja, mivel szerinte rossz hírét költik az országnak már azáltal is, hogy azt állítják, a román politika legfelső szintjeiig is eljutott már az állam működését is veszélyeztető korrupció stb
. Nos, ezeket a vádakat nevetségesen könnyű kivédeni, ezt évek óta maga az államfő állítja fulmináns és dörgedelmes nyilatkozataiban, a sajtó legfeljebb kontráz neki. Megszokhattuk, hogy jellegzetesen vulkanikus temperamentuma miatt elnökünk mindig konkrét ellenségképet rajzol fel ― évekig Tăriceanu kormányfő volt a közellenség ―, és hol vele, hol a szociáldemokrata politikusokkal, hol fantomokkal polemizálva fejtegeti elképzeléseit az államról és a jövőről. S ezenközben, és ez most is kiderült, hajlamos semmibe venni az olyan-amilyen demokratikus kereteket. A parlamentben ugyanis egyszerűen bejelentette, Románia húszmilliárd eurós kölcsönt kér a Nemzetközi Valutaalaptól, hogy az állam, a gazdaság, a bankrendszer kivédhesse a gazdasági és pénzügyi világválság begyűrűző hatásait. Arról, hogy van-e valamiféle program, amely szerint felhasználnák az esetleg megítélt hitelt, egy árva szót sem beszélt. A kormány pedig a decentralizációval van elfoglalva, Boc láthatólag elszánta magát, hogy végigviszi ama reformokat, amelyek elkerülhetetlenek, s amelyeket minden kormány húsz éve halogat. Ezt megelőzően Băsescu ostorozta a túlbürokratizált, túlcentralizált, a korrupció hálójában fuldokló államot. Boc, nyilatkozatai szerint, elképesztően rövid idő ― két hónap! ― alatt akarja megreformálni az oktatást, az egészségügyet, a mezőgazdaságot, a kultúrát és mindenekfelett a közigazgatást. Hogy ez a nemes cél sikerül-e, sikerülhet-e az adott parlamenti erőviszonyok között, nyilván, a koalíción is múlik, de figyelembe véve, hogy a decentralizációs csomag számtalan eleme sérti a szociáldemokrata vörös bárók, a vidéki kiskirályok érdekeit, nagy harcra lehet kilátás. Ráadásul Băsescu hétfői parlamenti szereplése után az RTV 1-en egy interjúban, mindennek előremenve, már újra támadta Mircea Geoanăt is, aki ellenfele lehet a közelgő elnökválasztáson, nem hagyva kétséget afelől, hogy ki az úr a háznál. Az elnök tervei fényében világos, hogy a felfújt kémügy is csak arra lesz jó, hogy esetleg keresztülszuszakolhassák a parlamenten a két éve elbukó nemzetbiztonsági törvényt, amely többletjogokat biztosítana a titkosszolgálatoknak, amelyek már nem is annyira a parlament, inkább az államfő hatáskörébe tartoznának.
