Az egymásnak keresztbe tevő hírek forrását senki nem jelölte meg, a Hargita megyei, illetve a székelyudvarhelyi vezetés óvatosan és helyesen annyit közölt, hogy akár az utolsó pillanatban is létrejöhet az eddig be nem jelentett találkozás, ők készen állnak a fogadásra. A találkozó hírét nemcsak semlegesítette, hanem valósággal elnyomta, törülte az a hazai magyar sajtóban keringő információ, hogy Sólyom László látogatása nemkívánatos országunkban. A román sajtó hallgatott. A hazai magyar hírforrásoknak nyomatékot adott a két ország közötti, nem mindig felhőtlen évszázados kapcsolat, erre ráerősített az a friss hír is, hogy Sólyom László eredetileg március 15-én a vajdasági ünnepségekre készült, de ott Boris Tadic szerb államelnöknek észrevételei voltak bizonyos helyszínek felkeresésével kapcsolatosan. E mögött ki nem mondottan az állt, hogy azok a helyek a vajdasági magyarok ellen a II. világháborúban tömegesen elkövetett szerb atrocitásokra emlékeztetnek.

Szóval, ilyen konkrétumtöredékekből és feltételezésekből állt össze először az a fő hír: nem lesz nyergestetői magyar államelnöki beszéd és kopjafaavatás.

Végül is a Magyar Köztársasági Elnöki Hivatal valóságos körkérdéssorozattal tisztázta, a román ellenérzések dacára, a közös önbecsülés érdekében Erdélybe jön a magyar államfő.

Szombat délután négy órakor lesz tehát nyergestetői kopjafaavatás, lesz elnöki beszéd, lehet fényesíteni a cipőket, s idejében útnak indulni a Katrosa felé az egyébként jó minőségű műúton, miközben el lehet gondolkodni azon, hogy sok bolhából lehet elefántot növelni március idusán, amely éppen akkor akar befordulni az ünnepi hangulat porcelánboltjába.