Mezei János, Farkas Csaba, Szász Jenő, Bálint József, Fekete Károly és Orbán Balázs
Botránnyal színesítve, feszültségben zajlott szombaton a Magyar Polgári Párt kongresszusa, az I. Országos Tanács (OT). Az érdemi munka megkezdése után rövid idővel kivonult a teremből a párt belső ellenzéke, a maradék, de szépszámú testület így már gond nélkül módosított az alapszabályzaton, a programon, megválasztotta a kilenc alelnököt, és négy évre megerősítette funkciójában Szász Jenő elnököt.
Haverok, buli, hanta
Majd kétórásra nyúlt ünnepléssel kezdődött az MPP kongresszusa Gyergyószentmiklóson, köszöntők és a Kormorán együttes zenéje nyújtottak aláfestést a párt egyéves születésnapján. Kisfilmben idézték fel az alakulat születésének körülményeit, Szász Jenő érdemeit, a szónokok hangsúlyozták: a többpártrendszert sikerült megteremteniük az erdélyi magyar politikában, feladatuk kivezetni a magyar nemzetet a mocsárból, kézfogásra, együttműködésre, de nem hamis egységre van szükség. Megfogalmazódott, erőfeszítésük nem volt hiábavaló, és Wass-Akarat-díjjal jutalmazták a legjobb választási eredményeket, legnépesebb tagságot felmutató szervezeteket. Haverok, buli, hanta — így minősítette az egyik küldött a pátoszt sem nélkülöző ünneplést.
Együttműködést kért Tőkés
Bár minden hazai és magyarországi politikai pártot, civil szervezetek egész sorát hívták meg a kongresszusra, alig néhányan jelentek meg. Tőkés László levélben köszöntötte az MPP kongresszusát, úgy értékelte, a kialakult helyzetben Sólyom László mellett a helye, ezért nem lehetett jelen az Országos Tanácson — indokolta távolmaradását. Az eddig elmaradt kiértékeléssel és önreflexió hiányával magyarázta, hogy nem sikerült stratégiai partnerséget kialakítania az EMNT-nek és az MPP-nek, hogy a polgáriak nem bizonyultak igazi partnernek a nemzeti összefogás megteremtésében. ,,Az összefogás közös dolgainkban elkerülhetetlen. Ha létezik »nemzeti minimum«, akkor ez számunkra csakis az autonómia kell, hogy legyen" — hangzott el Tőkés üzenetében. Az EMNT helyzetteremtésre vállalkozott, az egészségtelen képviseleti monopólium megtörésére, a párbeszéd intézményesítésére, hogy hatékonyabb fellépést biztosítson az autonómia, a magyar egyetem és más stratégiai célok megvalósítására. ,,Azért vállaltam e nehéz döntés ódiumát, hogy titeket, a Magyar Polgári Pártot hozzam helyzetbe — szeretném, ha velem jönnétek tovább ezen az úton" — zárta üzenetét Tőkés László. Izsák Balázs, az SZNT elnöke az autonómiaharc folytatására biztatta a teremben ülőket, kérte, ahol még nem tették meg, írják ki a népszavazást, kezdeményezzék az önkormányzatok széki szintű társulását, és hívják össze a Székelyföldi Önkormányzatok Nagygyűlését. ,,Románia alkotmányos és közigazgatási reform előtt áll, nem mindegy, hogy ez közelebb visz Székelyföld autonómiájához, vagy eltávolít tőle" — fogalmazott az SZNT elnöke.
Duma András a Szeret-Klézse Alapítvány, Sebestyén Csaba a Romániai Magyar Gazdák egyesületének nevében köszöntötte a kongresszust, Kövér László, a Fidesz választmányának elnöke pártja üdvözletét tolmácsolta, és szólt az egybegyűltekhez Bayer Zsolt magyarországi publicista is.
Vita: ki szavazhat?
Az ünnepi hozzászólások, köszöntők után a kongresszus érdemi munkája a jelenlét számbavételével kezdődött. Kiderült, 144 hivatalos, az alapszabályzat szerint megválasztott és szavazásra jogosult küldött és 281 meghívott küldött van jelen. Szász Jenő az összes tisztséget nyert önkormányzati képviselőt, polgármestert, alpolgármestert, helyi és megyei elnököt meghívta az Országos Tanácsra, és az elnökség első módosító határozata szavazati joggal kívánta felruházni mind a 425 jelenlevőt. Többen érveltek amellett, hogy ez törvénytelen, Tőkés András figyelmeztetett, nem szabad népszavazást csinálni a voksolásból, Árus Zsolt szerint komoly párt nem rúgja fel saját alapszabályát, és annak ellentmondó döntéssel nem kockáztatja önmaga felszámolását. Itt jutott szóhoz Csinta Samu, aki javasolta, ezen az ülésen foglalkozzanak az alapszabályzat-módosítással, fél éven belül szervezzenek rendkívüli kongresszust, és akkor legyen tisztújítás. Bálint József sepsiszentgyörgyi elnök amellett érvelt, hogy minden jelenlevő egyformán jogosult a voksolásra, de Thamó Csaba Hargita megyei elnök szerint politikailag aggályos a meghívottakat küldötté minősíteni, ezért kérte az elnökséget, vonja vissza a javaslatot. Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere szerint annál legitimebb egy voksolás, minél többen szavaznak, hátsó szándékkal vádolta azokat, akik ezt ellenzik. A nagyváradi Lengyel György rámutatott, nem szabad látszatát sem kelteni, hogy a választások nem tiszták, szavazatszámláló bizottságra van szükség, hibáznak, ha nem csak a hivatalos küldöttek voksolnak. Szász Jenő kifejtette, nem alapszabályzat-ellenes és nem törvénytelen a javaslat, jogászaik tanulmányozták, és statútumukban az áll, az OT maga dönti el az ülés módozatát. Erkölcsileg is igyekezett alátámasztani elképzelését: ha többen szavaznak, az demokratikusabb a kevesek döntésénél.
Az ellenzék kivonulása
A feszülté vált, bekiabálásoktól sem mentes hangulatban az elnök igen gyorsan elrendelte a szavazást, a teremben ülők többsége nem is érthette pontosan, miről kell voksolnia, és a gyors számlálás után eredményt hirdetett: alig 32-en ellenzik a beterjesztést. A teremben vegyesen ülő hivatalos és nem hivatalos küldöttek kártyával szavaztak, a hivatalosak sötét zölddel, a nem hivatalosak árnyalattal világosabbal. Ellenőrizhetetlen volt, ki voksol és ki nem, ám a számolás körül is aggályok merültek fel, a javaslat ellen voksolók száma hátulról, a sajtó soraiból, 32-nél jóval többnek tűnt, a tartózkodóknál Szász Jenő négy voksot jelentett, pedig legalább húsz kéz emelkedett, az igen szavazókat pedig ,,látható többség" felkiáltással összesítette. Ekkor robbant a botrány. Gergely Balázs kérte az újraszavazást, a hivatalos és nem hivatalos küldöttek elkülönítését, volt, aki szavazatszámláló bizottság létrehozása mellett érvelt, de Szász Jenő ezt csak titkos szavazásnál tartotta kötelezőnek. Újraszavaztatta a határozatot ezúttal az egész teremmel, és a ,,látható többség" újabb igen szavazata után lezárta a vitát. Ekkor vonult ki a teremből Gergely Balázs, a kolozsvári küldöttség egy részével, Csinta Samu, Tulit Attila, Gazda Zoltán és számos sepsiszéki, erdővidéki küldött, a teljes 15 fős Bihar megyei delegáció, a máramarosiak, a Maros megyeiek egy része. Füttyök, árulózás, Gyurcsány bekiabálások fűszerezték távozásukat. A kivonulók elkeseredetten nyilatkoztak, a kommunista időkhöz hasonlították a történteket, diktatórikusnak nevezték Szász módszereit, ,,szétveri a pártot", hangzott el többek szájából. Gergely Balázs bejelentette, a kongresszus szabálytalanul működik, összes határozata semmisnek tekinthető, és lemondott az összes MPP-s tisztségéről. Csinta Samu a hogyan továbbra nem tudott válaszolni, nem szabad forró fejjel dönteni, át kell gondolni, meg kell beszélni a tagsággal a történteket, s azt követően határozni a további lépésekről — mondotta.
Szász szerint nincs baj
A teremben kisebb felzúdulás után szinte zavartalanul folyt tovább a munka, Árus Zsolt védelmébe vette a távozókat, s elmondta, bár ő is ellenzéknek számít, maradt, de azoknak van igazuk, akik elmentek, nem csodálkozhatnak, ha a sajtó rossz fényben tünteti fel a kongresszust, rászolgáltak erre saját szervezetlenségükkel és azzal, hogy alapszabályzatukat sem képesek betartani. Akadt, aki arra kérte a távozókat, térjenek vissza. Szász Jenő a szünetben nyilatkozott, igyekezett bagatellizálni a történteket, harminckét ellenzéki kivonulásának nevezte, akik így próbálták magukra felhívni a figyelmet. Csinta javaslatát nem terjesztette szavazásra, mert nevetségesnek találta, hogy pont azok, akik a mostani tisztújítást erőltették, látva, hogy nincs esélyük győzni, újabb fél éves haladékot kértek — mondotta. Lesz-e szankció, megbüntetik-e a távozókat? — hangzott a kérdés. Szász szerint ez a kérdés most nem aktuális, utólag mérlegelik majd.
Tisztújítás látható többséggel
A szünet után a kongresszus munkája zavartalanul zajlott, a ,,látható többség" gond nélkül fogadta el a beterjesztett alapszabályzat-módosításokat és az Új Lehetőség című politikai keretprogramot. Létrehoztak három új testületet: a Megyei Szervezetek Egyeztető Fórumát, az Állandó Bizottságot és az Országos Önkormányzati Tanácsot. A tisztújításnál újabb meglepetés következett, kiderült, hiába távozott a két potenciális elnökjelölt (Gergely Balázs és Csinta Samu), Szász Jenőnek mégis van kihívója Bartha Jenő személyében. Az ákosfalvi mezőgazdász két héttel ezelőtt jelezte az elnökségnek, indulna a választásokon, semmilyen visszajelzést nem kapott, így az ülésen szembesült, hogy ő is elnökjelölt. Programját, elképzeléseit nem ismertette, csak annyit mondott, az a tény, hogy megméretkezhet, bizonyítja: az MPP demokratikus párt.
A szavazatok összesítésekor derült ki, bizony nemcsak 32-en távoztak a teremből, az eredetileg 425 fős testület a voksolásra 289-re apadt, a küldöttek majd egyharmada (134-en) nem várta meg a tisztújítást. Szász Jenőnek 256-an szavaztak bizalmat, így négy évig ő lesz az MPP elnöke, ellenjelöltje 29 szavazatot kapott. A kibővített elnökségben kilenc alelnök lesz: három Kovászna megyei — Bálint József, Fazakas Tibor és Fekete Károly —, két Hargita, két Maros, egy Kolozs és egy Szatmár megyei.
Minden rendben, vagy mégsem?
Az OT végén Szász Jenő igyekezett optimista hangot megütni, immár legitim és megkérdőjelezhetetlen a párt vezetősége, elindulnak a normalitás és az építkezés útján, 2012-ben olyan választási eredményeket kell elérniük, amelyek megkerülhetetlenné teszik a pártot — mondotta. Derűlátásában azonban nem osztozott mindenki, a kongresszus utáni beszélgetésekben a teremben maradt küldöttek közül többen úgy fogalmaztak: nagy hibát követett el az elnök, és kérdéses a párt jövője.
