A tíz éve elhunyt „költőgrafikus" nem érhette meg azt a kort, hogy megtapasztalja, amit a kökösi öregekben meglátott, amivel őket felruházta, de olyant teremtett, amit „nem csak a szemünkkel, hanem a szívünkkel is néznünk kell". A Cenk alatti város művészetkedvelőivel, sepsiszentgyörgyi és marosvásárhelyi érdeklődőkkel megtelt termekben az összegyűltek nem csak arról emlékeztek meg, hogy egyetemi évei után Plugor Sándor Brassóban kezdte művészi pályafutását, hanem azt is hangsúlyozták, hogy Sepsiszentgyörgyre költözése után még sokáig hatott a szomszédos nagyváros szárnybontogató képzőművészeire. A kiállított kilencvenhárom grafika, metszet, monotípia olyan válogatott gyűjtemény egy életműből, ami a klasszikusan modern és modernül klasszikus művész munkásságát leginkább jellemzi.
