A múlt évben elfogadott tizenötmillió lejes bankkölcsön-felvételi határozatán módosított Sepsiszentgyörgy önkormányzata, a testület tegnapi döntése szerint ennél sokkal nagyobb hitelt szándékoznak felvenni. A pénzből olyan befektetéseket finanszíroznának, amelyek legalább ugyanannyi vagy még annál több pénzt hoznának a városba, a kölcsön ugyanakkor nem sodorja nagy adósságba Sepsiszentgyörgyöt.
A tizenötmillió lejes hitelkeret nem lenne elegendő mindazokra a befektetésekre, amelyeket a város két-három év alatt szándékszik megvalósítani, ráadásul egy belföldi bank által folyósított kölcsön kamata ekkora összegre alig valamivel kisebb, mint amekkorát egy nemzetközi pénzintézet számol fel sokkal nagyobb összegre — az is igaz, utóbbiak nem érdekeltek tízmillió eurónál kevesebb pénz hitelezésében.
Ezért javasolta Antal Árpád András polgármester épp a tízmillió eurót, elmondva, hogy a kölcsönnel okosan gazdálkodva, húsz-huszonöt millió eurót lehet hozni a városba beruházások formájában, ez munkalehetőséget jelent a helyi vállalkozóknak, így nő a város bevétele, és kevesebb szociális gondot kell megoldani. Elképzelése szerint a kölcsönből a Regionális Operatív Programnál letett pályázatok önrészét finanszíroznák, többek között a két sugásfürdői felújítási tervet, a Székely Mikó Kollégium kibővítési-átalakítási tervét vagy a városközpont integrált fejlesztési tervét, de ebből a pénzből állnák a strand felújítását, ami kétmillió eurós befektetés, jövedelemgeneráló beruházás lévén az önkormányzatnak sikeres pályázás esetén ötvenszázalékos önrészt kell kitennie. A kölcsönből tízmillió lejt félre lehetne tenni a hőszigetelési program önkormányzati részének finanszírozására, ez meg kétszer annyi pénzt hozna a városnak, tekintettel, hogy idéntől a kormánynak ötven, a lakóknak csak húsz százalékkal kell beszállniuk a munkálatok árának törlesztésébe. A gazdasági válság miatt lecsökkent ingatlanárakat kihasználva most kell pénzzel rendelkeznie a városnak területvásár céljából is, az olcsón eladandó telkeket inkább az önkormányzatnak kellene megvásárolnia, mint más megyei spekulánsoknak, akik nem a helyi érdekeket szolgálják. Egy ilyen vásárlehetőség éppen Sugásfürdőn adódott, az Olt Turisztikai Rt. eladná a városnak a magánosítás során tulajdonába jutott vendéglőt, mofettát és kezelőbázist, az áregyeztetés már zajlik. Ugyanakkor a tízmillió eurós hitel nem terhelné meg túlzottan a várost — ismertette a polgármester —, az önkormányzat eladósodási szintje jelenleg a nyolc százalékot sem éri el, a kölcsönnel is húsz százalék alatt marad, holott a törvény harminc százalékot enged — vannak az országban nagyobb városok, melyek már el is érték ezt a küszöböt, igaz, ott évek óta elindultak bankhitelekből a fejlesztések, s eredményük látszik is.
Az előterjesztéshez képest a testület néhány módosítást javasolt, többek között azt, hogy a hitelt ne tíz, hanem tizenhárom év alatt kelljen törleszteni, ebből az első három év az elhasználási idő, utána következzék a visszafizetés. Ezen kívül elfogadták azt is, hogy a város jelenlegi négy másik bankkölcsönéből a két nagyobbat törlesszék egyúttal, ezáltal az elkövetkező években jókora összeget takarít meg a város, az újrafinanszírozás miatt megemelték az eurókölcsönös keretet másfél millióval, így végül 11,5 millió euró visszatérítendő hiteligénylési eljárást kezdeményez az önkormányzat.
