Március 22. a víz világnapja. Világnapokból annyi van, hogy a csapból is az folyik. A víz világnapjára érdemes azért odafigyelnünk. Nem csak ezen a napon, hanem egész esztendőben és az egész világon. Dr. Ismail Serageldin, a Világbank elnöke már 1995-ben azt mondta, hogy évszázadunk háborúi a víz miatt fognak kitörni. Szakemberek szerint 2025-re olyan drámaivá válhat a vízhiány, hogy az emberiség egynegyede nem jut egészséges ivóvízhez. Most, illetve eddig a nagy olaj- és földgázkészletekkel rendelkező államok élvezhettek páratlan előnyöket, de rövidesen a ,,kék arany" — a víz — háttérbe szorítja a fekete aranyat.
A Kárpát-medence európai, vagy akár világviszonylatban is jelentős vízkészletekkel rendelkezik. Becslések szerint csupán Csonka-Magyarországnak 200 millió ember ellátására elegendő a vízkészlete. Európa összlakossága 470 millió. A rómaiak a Kárpát-medencét a ,,vizek országának" nevezték, a törökök felbecsülhetetlen értékűnek tartották a termál- és gyógyvizeket, erre alapozták nagy hírű fürdőkultúrájukat. Erdély földje ásványvizekben páratlanul gazdag. Az érdekesség kedvéért említjük, hogy csupán a Szigetköz kavicsos rétegeiben, néhol 800 (!) méteres mélységekben a mai Magyarország lakossága számára elegendő ivóvízmennyiség található. Budapest világviszonylatban is az egyetlen főváros, amely alatt hatalmas termálvízkészletek találhatók. Magyarország a vízügyi szakemberképzés dolgában is jól áll, a termálvizek hasznosítása is jónak, sőt, sok helyen kiválónak mondható.
De gondból, bajból azért nincs hiány.
A Kárpát-medencét országhatárok nélkül egyetlen vízbázisúnak tekinthetjük. A mai Magyarországba viszont a folyók — amelyek vízállása és vízkészlete a talajvízkészletet is meghatározza — a Trianonban szétszabdalt területekről érkeznek. Ezek az országok pedig — Romániát, Szlovákiát és Kárpátalját különösen beleértve, de még Burgenlandot is — elképesztő mennyiségű szennyezést szállítanak a Magyar Alföld térségébe. És ez nemcsak kataklizmaszerű, nagybányai ciánszennyezés szintű, hanem folyamatos és alattomos, kis szennyezőanyag-mennyiségekből összeálló massza. Persze, a csonka ország lakossága is megéri a pénzét — szennyezés dolgában élen járó.
Nálunk az ivóvízellátásra és a szennyvíztisztításra most indítottak be programokat. Sajnos, a gazdasági recesszió ezeket is elakasztja vagy lelassítja. De a fő baj nem is ez, hanem a családi gazdaságokra, lakóhelyekre lebontható szennyezés volumene. Vessünk egy pillantást folyóvizeink, patakjaink és csermelyeink állapotára! Nézzük meg, hogy az új építkezéseknél is hova, milyen emésztőgödrökbe vezetik a szennyvizet. (Vannak helyek, ahol a felhagyott kutakba ,,csatornázták" a szennylevet.) Van, ahol kibetonozatlan és szigeteletlen gödrökbe folyik a szennyvíz, mert ekképpen nem kell a szippantásért pénzt kiadni. Talajvizeink vegyi szennyezettsége katasztrofális. Egész falvak talajvize nitrátokkal mérgezett.
Nézzük végig az Olt háromszéki szakaszának egykori árterületein kialakult helyzetet, azt a kártételt, amely emberi gondatlanság és pénzhiány miatt szégyenletes állapotba jutott. Ennek rendbetételére külön programot kell alkotni, és az építőanyag (kavics) kitermelésével a holtárkokat többféleképpen hasznosítható tavakká alakítani-visszaalakítani.
Magyar szakemberek most azt latolgatják, hogy a minden évben sok gondot okozó belvízelvezetést kellene úgy megoldani, hogy visszaadni a víznek, amit visszakövetel: a mezőgazdasági hasznosítás helyett legelőket kialakítani, fásítani, erdősíteni. A belvizek jelenleg 50 000 hektárt öntöttek el, de van év, amikor 250 000 hektárról próbálták hatalmas költségekkel eltávolítani a vizet olyan helyekről, ahol aszályos évszakban hiányban szenved a föld.
A víz felelőtlen pazarlása általános jelenség. Több jelét látni annak is, hogy gazdagabb államok — és vállalkozások — a vízkészletek felvásárlására készülnek.
A víz világnapján tehát előbb magunkkal kellene megvívnunk a harcot, hogy elkerüljük azt a jelenséget, hogy ,,Ki a Tisza vizét issza, saját vizét issza vissza".
A mondás bármelyik folyónk nevének behelyettesítésével érvényes.
2011-ben Magyarország lesz az EU elnöke. A vízügyi szakemberek szerint az Európai Unió egyik kiemelt témája kell legyen Európa vízkészletének megvédése és megfelelő hasznosítása.
