Vajda Lajos, az Asimcov vállalkozói szövetség elnöke hat ágazat — építőipar, faipar, hulladékgazdálkodás, megújuló energia, turisztika és élelmiszeripar — klaszterelképzelését dolgozta ki. Az ágazati és területi hálózatok kialakításának támogatása mint a versenyképesség növelése szerepel az uniós pályázati kiírásokban.
— A klaszterépítés hat ágazatban lehet érdekes Háromszéken — mondta kérdésünkre Vajda Lajos. — A faiparban már elindult egy program, amely az ágazat hálózati építését szolgálja, de a legfontosabb lenne a megye gazdaságát leginkább meghatározó élelmiszeripart összefogni.
— Az élelmiszer-ipari klaszter koncepcióját szemléletes táblázatba sűrítették. Eszerint négy termékcsalád szerepel, a burgonya-, zöldség- és gyümölcstermesztés mellett a tehén- és juhtej, a sertés-, marha-, juh- és szárnyashús, valamint az ásványvíz termelés-feldolgozás-értékesítés hálózatát teremtenék meg. Milyen esélyei vannak egy ilyen elképzelés megvalósításának?
— Ez egy egységes koncepció, amelynek megvalósításához természetesen partnerekre van szükség. Mind a termelőket, mind a feldolgozókat érdekeltté kell tenni, hogy részesei legyenek a hálózatnak, de az egyesületek, termelői csoportok, illetve az önkormányzatok, szakhatóságok, tanintézmények is a rendszert gazdagíthatják. Ez utóbbiak természetesen úgynevezett külső tagként, például a megfelelő, a munkaerőpiacon értékesíthető szakképzés előtérbe helyezésével, az önkormányzatok pedig információkkal, kedvezményekkel, a szakhatóságok tanácsadással. A lényeg az, hogy a rendszer építésében részt vegyenek. A klaszterek létrehozása érdekében hamarosan beindul a támogatási rendszer is, az uniós vidékfejlesztési program részeként a versenyképesség növelése jogcímen lehet majd pályázni, az Asimcovnál már készülünk a kiírásra, a vállalkozói szövetség szakágazat szerinti átszervezése tulajdonképpen ezt a célt szolgálja, hiszen ezek lehetnek az elkövetkező hálózatok sejtjei.
— Mikor beszélhetünk majd működőképes klaszterről?
— Egyelőre a folyamat első szakaszában vagyunk, de a gazdasági válság, na meg az egyre késő ágazati összefogás miatt, úgy látom, két-három éven belül mutathatunk fel eredményeket. Annál is inkább, mert az agráripari park révén a helyi nyersanyagból készült élelmiszer-ipari termékek magas feldolgozottsága teremthet széles körű érdekeltséget, s így gazdasági növekedést Háromszéken. A hálózat pedig folyamatosan bővülhet, hiszen ezen belül mind a kistermelő, aki nem tud piaci versenyképességben vagy feldolgozásban gondolkodni, mind a feldolgozó, akinek nem kell ellátási gondokkal küszködnie, mind a fogyasztó, aki helyi terméket vásárolhat, jól jár.
