Az évfordulón a szerb kormány rendkívüli ülést tartott, amelyen Mirko Cvetkovic kormányfő kijelentette: az ártatlan áldozatok arra emlékeztetik Szerbiát, hogy érdekeit felelősségteljesen és civilizáltan, az értelemre és az igazságra támaszkodva kell védenie. A miniszterelnök a XX. század második fele egyik legtragikusabb eseményének nevezte a NATO-támadást, kijelentve róla, hogy törvénytelen volt, s ellentétes a nemzetközi joggal. A szerb kormányfő szerint a büntetőhadjáratnak mintegy 1000 katona és rendőr, valamint 2500 polgári személy esett áldozatul, a sebesültek száma pedig 12 500 körül volt, vagyis az elrettentéstől nem az albánokat terrorizáló katonák és rendőrök szenvedtek leginkább, hanem a békés civilek.

A 2300 légicsapástól országszerte 148 lakóház, 62 híd, 300 iskola, kórház, közigazgatási épület és 176 műemlék semmisült meg, elpusztult az ország villamos kapacitásának egyharmada, súlyos károkat szenvedett két olajfinomító, és mintegy 30 milliárd dollár kár érte a gazdaságot. Szerbia máig küzd azzal a súlyos problémával, amelyet az országban szétszórt, mintegy 30 000, szegényített uránt tartalmazó lövedék okoz.

Észak-Koszovó többségében szerbek lakta területén az Európai Unió rohamrendőrei felügyelték a megemlékezést. A körzet központjának számító Kosovska Mitrovicából délben békemenet indult a közeli Zvecanba. Útvonalán az EULEX tömegoszlatásra felszerelkezett pajzsos, páncélos rendőrei álltak sorfalat. Az évforduló alkalmából Hasim Thaci koszovói miniszterelnök nyilatkozatot adott ki, s Koszovó és a demokratikus világ sorsa szempontjából hatalmas történelmi tettnek minősítette a tíz éve elkezdődött bombázást. A Szerbiában háborús bűnösnek tartott, gerillavezérből lett kormányfő szerint Koszovó népe örökké hálás lesz az Egyesült Államoknak, az EU-nak, s a függetlenségét elismerő NATO-országoknak azért a támogatásért, amelyet igazságos harcához nyújtanak.