A kovásznai turisztikai társaságtól január 16-án száznégy alkalmazottat bocsátottak el. Közülük nyolcvankettőnek a munkaügyi hivatal februártól megszüntette a munkanélküli-segélyre való jogosultságát. Erre azután került sor, miután a Sanitas szakszervezet kiharcolta, hogy a munkaadó maradéktalanul fizesse ki az elbocsátottak végkielégítését. A volt alkalmazottak közül ketten kihallgatást kértek Bokor Tibor RMDSZ-es szenátortól, akit tájékoztattak a kialakult helyzetről. A szenátor szerint a szakszervezet átverte az alkalmazottakat, mert nem kellett volna kiharcolnia a végkielégítés teljes kifizetését egy összegben.
Amint korábban megírtuk, a brassói SIF Transilvania többségi tulajdonában levő kovásznai turisztikai részvénytársaság szállodáitól elbocsátott alkalmazottak február 13-án azért tüntettek, hogy a vezetőséget kényszerítsék arra, egy összegben fizessék ki a három hónapi fizetésüknek megfelelő végkielégítést, ne pedig részletekben, ahogy ezt a társaság vezetősége óhajtotta. A szakszervezet nyomására az alkalmazottak megkapták végkielégítésüket, viszont elvesztették a munkanélküli-segélyt. Kelemen Tibortól, a munkaügyi hivatal igazgatójától megtudtuk: ha egy munkanélküli magasabb jövedelemre tesz szert, mint az országosan megállapított minimálbér, törvény szerint elveszíti a munkanélküli-segélyre való jogosultságát. Márpedig a turisztikai társaság volt alkalmazottjainak jövedelme a végkielégítéssel jóval meghaladta a minimálbér küszöbét, így a munkaügynek a törvény betűje szerint kellett eljárnia. Kelemen szerint az a szomorú ebben az esetben, hogy az érintettek nem csak a munkanélküli-segélyt veszítették el, amit kilenc hónapig kaptak volna, hanem a munkanélküli-státussal járó további jogokat is. Így nem gyarapodik a munka mezején eltöltött idejük, kiestek az egészségügyi és társadalombiztosítási rendszerből. ,,A társaság vezetősége szabályosan járt el, ugyanis az előírásoknak megfelelően a munkaügyi hivatalt idejében tájékoztatta az alkalmazottak leépítésére vonatkozó szándékairól. Mi pedig kimentünk Kovásznára, és teremnyi ember előtt elmondtuk, mik a teendők, tájékoztattuk őket, milyen lehetőségek állnak előttük. Ha a szakszervezet nem kényszerítette volna a vezetőséget, hogy egy összegben fizesse ki a végkielégítést, akkor nem alakul ki e kellemetlen helyzet, az emberek kapnák az államtól a munkanélküli-segélyt, a turisztikai társaság pedig részletekben törlesztette volna a végkielégítést. De így legkevesebb 4000 lejt veszítettek fejenként" — mondta Kelemen. Vasile Neagovici, a Sanitas szakszervezet bizalmija érdeklődésünkre elmondta, nem érzi magát hibásnak, hogy az emberek elveszítették a munkanélküli-segélyt, és a munkaügyet sem hibáztatja, mert törvényesen járt el. ,,Nekünk a SIF-fel, illetve a társaság vezetőségével van konfliktusunk. Tudniillik a vezetőség aláírt egy protokollumot, amelyben vállalta, hogy még mielőtt a munkakönyveket lezárja, kifizeti a végkielégítést. Semmiképp sem volt szó arról, hogy a munkanélküliség ideje alatt fizet. Mi éppen azért tüntettünk, mert nem tartották be a szavukat. Most az igazságszolgáltatáshoz fordulunk, s követeljük, hogy állítsák vissza a helyzetet úgy, ahogy a munkakönyvek lezárása előtt volt. Ha akkor betartották volna a szavukat, s kiadták volna a végkielégítést, akkor nem jutottunk volna ide" — mondja Neagovici.
