A téma megvitatását Jana Hybásková cseh EP-képviselő az Európai Néppárt frakciója nevében kezdeményezte az Európa lelkiismerete és a totalitarizmus címmel tartott vitában. Felhívta a figyelmet a tavaly június 3-án elfogadott prágai nyilatkozatra, amely javasolta: hozzák létre a diktatúrák tanulmányozásának európai kutatóintézeteként és a diktatúrák valamennyi áldozatának emléket állító összeurópai múzeumként, emlékhelyként működő ,,európai emlékezet és lelkiismeret intézetét". Ez az intézet összehasonlítaná a totalitárius kommunista és náci rendszerek emberiség ellen elkövetett bűneit.

A vitában Szájer József, a magyar néppárti EP-delegáció vezetője kiemelte: el kell ítélni minden, manapság divatos ízléstelen méricskélést, hogy melyik embertelen diktatúra ölt meg, alázott meg több embert. Szerinte nem fogadható el, hogy még ma is vannak olyanok, akik számára a kommunista diktatúra bűnei mentegethetők és bocsánatosak.

Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője szerint nem szabad relativizálni vagy mentegetni a sztálinizmus és a kommunizmus bűneit. De ― tette hozzá ― a II. világháborúban a náci Németország által szervezett tudatos népirtással semmiféle szörnyűség nem vethető egybe. Tabajdi kitért arra, hogy a háború után Európa keleti és nyugati fele eltérő történelmet élt át.

Szent-Iványi István a liberális EP-frakció vezérszónokaként kiemelte, hogy Európa lelkiismerete még nem lehet teljesen tiszta. ,,Egyes tagállamokban, köztük Magyarországon még a rendszerváltás után húsz évvel sem biztosított megfelelően a betekintés a pártállami titkosszolgálatok és a politikai rendőrség irataiba" ― mondta.