A múzeum előzménye, hogy néhai Kászoni Gáspár órásmester Barót városának ajándékozta gyűjteményét. 1979—84 között működött is a baróti tájmúzeum, de felsőbb utasításra bezárták. A Császár-féle házban álló anyagot 1990-ben a megyei önkormányzat kérésére Sepsiszentgyörgyre vitték, innen aztán 2007-ben szállították vissza. Ugyanis a Székely Nemzeti Múzeum, a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület és Barót város önkormányzata társulási megállapodást kötött regionális múzeum létesítésére. Az Illyés Közalapítvány támogatásával megvásárolták a Baróti Szabó Dávid szülőháza helyén álló épületet, az önkormányzat meg a telket. 2007. november 17-én felavatták a létesítményt, ahol három múzeumi és egy egyesületi alkalmazott tevékenykedik egy csapatként.

— Eddig mivel hívta fel magára a figyelmet a múzeum?

— Erdővidék jelentős hely, rengeteg a híres szülöttje, de ez nem elég ahhoz, hogy a turisták nagy számban jöjjenek ide. Erdővidék Múzeumának az a hivatása, hogy olyasmit tegyen, ami legalább száz kilométeres körzetben nincs. Igyekszünk olyan rendezvényeket összehozni, amelyekre messze földről felfigyelnek. Az elmúlás emlékei című kiállításunkban fejfákat, gyászjelentőket, a Székelyszáldobosi Református Egyházközség tulajdonában levő halotti címereket állítottuk ki. A tárlat igen jelentős részét Demeter Lajos gyűjteménye képezte. Tavaly március 14-én A szabadságharc emlékei Erdővidéken című kiállításunkat nyitottuk meg. Nagyon érdekes tárgyakat sikerült összegyűjtenünk. Pokorni Attilától az aradi Szabadságszobor restaurálásakor szerzett négy kicserélt csavart kaptunk, Derzsi Sámuel baróti vállalkozó, magángyűjtő régi dokumentumokat, fényképeket bocsátott rendelkezésünkre. Az 1930-as években az aradi vár kutatásakor négy tábornok földi maradványai kerültek elő. A kutatásról és a leleltről leírások, vázlatok, fényképek kerültek a tárlatba. Benkő Árpád magángyűjtő szabadságharcosokról szóló sorozata, az Ürmösi Unitárius Egyházközség Kiss Sándor ezredes kelyhét kölcsönözte nekünk, Középajtáról Péterfi Ágnes Péterfi Sándor százados kardját, iránytűjét. A Háromszéki Magyarok Világtalálkozója alakalmával találkoztattuk a régi nagyokat is, hisz minden településhez kötődik legalább egy híresség. Az Erdővidék nagyjai című kiállítást bemutattuk a térség iskoláiban, Bardocon vetélkedőt is szerveztek az anyagból.

— Idei terveik...

— Abból kiindulva, hogy olyasmit kell tenni, ami máshol nincs, felvettem a kapcsolatot a tahitótfalusi Homoki Gyula ólomkatona-készítővel, -festővel, -gyűjtővel, és március 14-én megnyitottuk azt a kiállítást, amely még április 25-ig megtekinthető, majd Sepsiszentgyörgyre és Kézdivásárhelyre is elvisszük. Nagyszüleink, dédszüleink játékszere volt az ólomkatona, Nyugaton komoly hobbinak számít. A tárlaton közel kétezer, 2 és 7,5 centiméter közötti ólomkatona mutatja be az emberiség történetét az őskortól 1849-ig. A történelmet tanulók számára kiváló szemléltetőeszköz. Tavaly nagy sikert aratott az erdővidéki reneszánsz nap, melyet Vargyason a Daniel-kastélyban és kertjében szerveztünk. A kisújszállási Szabad Lovagok Rendje harci bemutatót tartott. Idén ezt megismételjük, partnerünk ebben az esztergomi önkormányzat.

— Mihez kezdenek a masztodonlelettel? Melyek a távlati terveik?

— Erdővidék legszenzációsabb lelete a tavaly előkerült, mintegy két és fél millió éves masztodon. Ez a legteljesebb, Európában előkerült csontváz mintegy 90 százalékában megvan. Először konzerválnunk kell a csontokat, aztán házat kell építenünk neki. Ha kitesszük Erdővidék határába vagy a megyehatárra, hogy itt ilyen látványosság van, biztosan vonzza az embereket. Amúgy sem elég korszerű múzeumi tevékenységre a meglévő felület. Erdővidék megérdemel egy geológust, egy néprajzost, tehát jó lenne bővíteni a múzeumot, hatszor ekkora épületre gondoltunk. Nagyon tetszik Kós Károly munkássága, ezért felvettem a kapcsolatot Anthony Gall Kós-monográfussal. Levelem után tíz nappal Baróton volt, aztán még egyszer eljött, s 1300 hasznos felületű tervrajzot készített. Ezt szeretnénk felépíteni. Pályáznunk kell. Szeretnék egy terjedelmesebb Erdővidék múltja és jelene állandó kiállítást, továbbá őslénytani és ásványtani kiállítást. Ehhez kell geológus. Ezt nyomatékosította a masztodonlelet. Továbbá Homoki Gyulával tervezzük, hogy állandó kiállításként megvalósítjuk Erdély történetét ólomkatonákból. Szerintem ez olyan érdekesség lenne, ami vonzaná a látogatókat.