Daragus Attila autonómia-népszavazással kapcsolatos nyilatkozata bizonyára minden önérzetes közösségben kiverné a biztosítékot. A torjai polgármester ugyanis kijelenti: az Aporok falujában nem politizálnak, lejártak a választások, nincs kampány, mi több, a település lakóinak azt javasolja: a következő három és fél évben felejtsék el a politikát.
A pragmatikus üzleti nézeteiről és vendéglátói érzékéről ismert és elismert Daragus azonban nincs tekintettel arra, hogy amennyiben falustársai, négyévenkénti szavazói hallgatnának elfogadhatatlan javaslatára, valójában struccként Torja lankás földjébe dugnák fejüket: nem látnának, nem gondolkoznának, legfennebb három és fél év múlva újabb, megfelelően időzített, építő jellegű útmutatásra szavaznának. Nyilván, Daragus Attilára. Csakhogy a torjaiak, mint minden tartásos emberi közösség tagjai, vélhetően nem ilyenek. Elképzelhetően nem szeretik, ha választott falugazdájuk azt üzeni nekik: ne politizáljanak! Ez ugyanis azzal rokon értelmű, hogy ne viszonyuljanak településük, avagy a Székelyföld közügyeihez, problémáihoz, ne legyen véleményük, kifogásuk, inkább alig észrevehetően húzzák meg magukat, és örüljenek annak, hogy évente egyszer a torjai óriáspuliszka asztalához járulhatnak.
Miközben Daragus Attila politikamentességre buzdítja az általa vezetett község embereit, ő maga rendszeresen vendégül látja az államfőt, minden alkalmat megragadva keresi társaságát, ami nem kifejezetten politikától eltávolodott szemléletére utal. Arról nem is beszélve, hogy enyhén szólva bizarr éppen az Aporok falujára hivatkozva javasolni közügyektől való távolságtartást, hiszen az Aporok főnemesei köztudottan meghatározó módon részt vettek Erdély politikai, társadalmi és gazdasági életében.
