Nyolcvannégy éves korában Los Angelesben elhunyt Maurice Jarre világhírű francia filmzeneszerző. A három Oscar-díjjal kitüntetett művész, aki az Arábiai Lawrence (1962), a Doktor Zsivágó (1965) és az Út Indiába (1984) című filmért vehette át az aranyszobrot, rákbetegség következtében halt meg vasárnapra virradóra.
Jarre 1924. szeptember 13-án született Lyonban. Zenei elhivatottságára akkor ébredt rá, amikor meghallgatta Liszt Ferenc II. Magyar Rapszódiáját Leopold Stokowski vezényletével. Ütőhangszeres tanulmányai után 1946-ban duót alakított a kortárs zene nagy alakjával, Pierre Boulezzel Madelaine Renaud és Jean-Louis Barrault párizsi színházához szerződött. Az ütősök később mindig nagy szerepet kaptak filmzenéiben. Öt évvel később Jean Vilar kérte fel Jarre-t, hogy komponáljon zenét az avignoni fesztiválon bemutatásra kerülő Homburg hercege című Kleist-darabhoz, amelynek főszerepét Gérard Philipe és Jeanne Moreau játszotta. Később balettzenéket is szerzett a párizsi operának, köztük a Párizsi Notre-Dame-ot. 1952-ben kezdte filmzeneszerzői pályafutását egy rövidfilmmel, és összesen 164 filmhez komponált zenét a legkülönbözőbb műfajokban. Több háborús filmet kísérnek szerzeményei (A leghosszabb nap, A vonat, Két nap az élet, Jákob lajtorjája), dolgozott Alfred Hitchcockkal (Topáz), Luchino Viscontival (Az istenek alkonya), Paul Newmannel (A gammasugarak hatása a százszorszépekre), Franco Zeffirellivel (Názáreti Jézus), Volker Schlöndorffal (A bádogdob). Hozzájárult Peter Weir két kitűnő filmjének, a Szemtanúnak (1985) és a Holt költők társaságának (1989) sikeréhez, de az ő zenehangjai borzongattak a Ghostban is (1990).
Az Egyesült Államokban letelepedett Maurice Jarre 2006-ban ünnepelte pályafutása 50. évfordulóját a lyoni Auditoriumban fiával, a nem kevésbé neves Jean-Michel Jarre elektronikus zenésszel együtt. Utoljára idén februárban jelent meg a nyilvánosság előtt, amikor életmű-Aranymedvével tüntették ki a berlini filmfesztiválon.
