A BT egyúttal azt javasolja a hazai adózóknak, hogy személyi jövedelemadójuk egy százalékával ne támogassák a Négy Mancs magyarországi szervezetét, mivel az NM indokolatlan tavalyi európai kampányával tetemes károkat okozott az ágazatnak. Mint ismert, az állatvédő szervezet az elmúlt évben a magyar hízottliba-termékek bojkottjára szólította fel a nyugat-európai fogyasztókat, mert kifogásolta, hogy a hazai baromfiipar kényszeretetéssel nevelt (tömött) szárnyasokat dolgoz fel. Az NM több magyar céget „feketelistára" tett, köztük a piacvezető szentesi Hungerit Zrt.-t is. Az exportmegrendelések visszaesése miatt a vállalat tavaly a termelés átmeneti leállítására kényszerült, és több dolgozóját el kellett bocsátania.

Elégedetlen tejtermelők

Továbbra is tüntetést fontolgat a magyar tejtermelők demonstrációs bizottsága, miután tárgyalt a szakminiszterrel Budapesten. A bizottság közleménye szerint az ágazat válsága hónapról hónapra mélyül. A tavaly januári 95,15 forintos kilogrammonkénti (egy liter tej 1,029 kilogramm) tejfelvásárlási ár mára 60 forint alá csökkent. A tejtermelők jelentős része jelenleg nem rendelkezik felvásárlási szerződéssel a megtermelt tejére. A meglévő szerződések nagy része árat nem tartalmaz. Az agrártárca ez év január 21-én meghirdetett 2,5 milliárd forintos intézkedési csomagja az ágazat megsegítésére megkésett, és hatását nem érezteti ― állítják a tejtermelők. A hektikus uniós tejpiaci helyzet megoldását célzó javaslatot az agrárbiztos elutasította. A tejtermelők szeretnék elérni a termelői tb-befizetések visszatérítését, továbbá a hitelek biztosítását, illetve a hitelek kamattámogatását is kezdeményezik.

Rendes tejet adnak

A génmódosított kukoricával táplált szarvasmarhák ugyanolyan összetételű tejet adnak, mint ,,hagyományos" takarmánnyal hizlalt társaik ― derült ki német kutatók tanulmányából. Az állatokat két éven át géntechnológiával módosított kukoricával etették. A müncheni Technische Universität által végzett kutatás volt a világon az első ilyen jellegű, hosszabb távú összehasonlító vizsgálat. Kiderült, hogy a tehenek szervezete ugyanúgy képes megemészteni a génkezelt kukoricaféleséget ― legalábbis a kísérletben használt legismertebb amerikai fajtát, a MON 810-est ―, mint a hagyományos takarmányt. A MON 810 jelű kukorica a génkezelésnek köszönhetően ellenáll egy veszélyes kártevőnek, a kukoricamolynak. A génmódosított technológia támogatói azt szokták kiemelni, hogy így nem kell rovarölővel permetezni a növényt. Az ellenzők szerint viszont a kukoricamolyra mérgező fehérje, amit a génmódosítás nyomán a növény tartalmaz, ártalmas lehet az állatokra és az emberi szervezetre is.