A világ izgatottan várta, hogy megjelenjen a remekmű következÅ‘ kötete, bizarr hangulatát csak erÅ‘sÃtette, hogy ez lesz az utolsó. Hosszú sorok kÃgyóztak a könyvkereskedések elÅ‘tt, várva az újabb csodára abban a korban, amikor nem igazán ,,menÅ‘" az olvasás.
A horribilis eladott példányszám arról tanúskodik, hogy a mai ,,trendet" követők közül az is olvasni fogja a könyvet, aki, lehet, eddig még nem is olvasott.
ValószÃnű, sok érték rejlik a mű soraiban, de attól a hÃrtÅ‘l, miszerint tömegek készülnek tüntetni vagy könyörögni, hogy az ÃrónÅ‘ ne fejezze még be fantasztikus meseregényét, szinte megállt a szÃvverésem.
Az Ezeregyéjszaka Seherezádéja a saját életét és a szultán lelkét mentette meg meséivel, Harry Potter pedig a mai gyermekek gyerekkorát akarja megmenteni vagy meghosszabbÃtani?
A felnÅ‘ttek bálványai a szÃnészek, politikusok, esetenként egyházfÅ‘k, a tinédzsereké a rock-punk zenészek, s hogy a gyerekek se maradjanak anélkül, kitalálták nekik Harry Pottert?
S akinek nincs meg az összes kötet, vagy legalább a filmet nem látta, az elmaradott?...
Sorolhatnánk még a felvetődő kérdéseket, de a jelenség elgondolkodtató. Azt mindenképpen tudtunkra adja, hogy a mai gyereknek is pont úgy szüksége van csodákra, mint a régebbi korokénak.
Arra is rávillant, hogy az agresszÃv filmek, számÃtógépes játékok, bár pillanatnyilag vonzóak, nem szolgálnak vigasszal, nem simogatják a lelket. Egy szemüveges, finom vonású fiú inkább rokonszenves, mint egy izompacsirta, s a furfang és ötletesség, a varázslat ma már lassan nagyobb elismerést vált ki, mint a nyers erÅ‘.
SzülÅ‘ként el lehetne gondolkodni, amikor négykerekű terepjáróval, számÃtógépes játékkal vagy egyéb technikai újdonsággal ajándékozzuk meg gyerekeinket...
Akinek mindez nem jut ki, helyette felfedezi a füvek, fák, egyszerű tárgyak nyújtotta lehetőségeket, és csodát teremt magának.
Örök igazságot tár elénk a mondás, miszerint: néha a kevesebb a több.
