Azt régóta lehet tudni, hogy az ember tudatosan alakítja át Földünk ábrázatát. Ahová ráteszi a kezét, ott kő kövön nem marad. Én még úgy tanultam, hogy a hegyek, óceánok réges-régen kialakultak. Bár láttam azt is, hogy életem folyamán szeméthegyek is emelkedtek a magasba. Bár nem végeztem tudományos méréseket, de úgy tapasztaltam, hogy hegyeink is akár néhány év alatt méterekkel nőnek.
Mert az ember feljut a legmagasabb csúcsokra is, majd lejön, és otthagyja keze nyomát, jobban mondva, szemetét. Ezért legfestőibb hegyeink magasságát a tankönyvekben ki kell javítani, mert úgy tapasztalom, évente nőnek egy métert. Folyómedreink is állandóan alakulnak. Régebb szakosodott vállalatok terelték helyes vagy helytelen medrükbe folyóinkat. Ma a kirándulók építenek gátakat a partokon, szemétből. De hogy a tudománynak és az emberi találékonyságnak köszönhetően már új kontinenseket is tudunk kreálni, szintén szemétből, azt mostanig nem is tudtam. Pedig mára már nem is öt világrész van a Földön, hanem hat és fél. Egy Charles Moore nevű amerikai óceánkutató még 1997-ben felfedezett egy óriási, kontinens nagyságú úszó szemétszigetet a Csendes-óceán közepén. Azóta a civilizációnak köszönhetően tovább növekedett a sziget. Illetve menet közben felfedezték, hogy nem is egy, hanem két sziget létezik. Az egyik Amerikai Egyesült Államok nagyságú, a másik nagysága csak Közép-Európával vetekedik. Több mint százmillió tonna szemét lebeg a vízben. Ennek nagy része néhány méterre a felszín alatt. Az óceán olyan ott, mint a közepes sűrűségű leves. Csak öngyújtóból több millió darab található benne. Jelenleg a Föld több mint hetven százalékát borítja víz. Ebből aránylag kevés a jó minőségű édesvíz. De ha továbbra is így gazdálkodunk, akkor egyre kevesebb lesz. Ha ilyen ütemben termeljük a szemetet, akkor a Föld felületének nem víz fogja hetven százalékát borítani, hanem szemét. Mivel rohamosan nő a Föld lakóinak száma, úgy elszaporodunk, hogy nem is lesz hely a földön, ezért jól fog ez az úszó szemétkontinens. Csak be kell rendezkedni rajta. Pár millió embert oda kell telepíteni. A szeméten élést már úgyis megtanulta, egész könnyű lesz megszokni. Aztán ha egyszer letelepedik valahová, akkor már tovább alakítja környezetét, és így ott változatos domborzati formákat alakíthatnak ki szemétdomboktól szeméthegyekig. De nem csak vizeinket és a szárazföldet szennyezzük. Kiszipolyozzuk a föld altalaját is. Mint vérét, szívjuk belőle az olajat, gázt, szenet és a különféle ásványokat. Ezeket aztán feldolgozzuk, és tovább szennyezzük vele a talajt és a levegőt. Az ózonréteget sikeresen kilyukasztottuk különféle hajtógázak (freon) segítségével. A levegő máris jól el van festve. Rohamosan nő a szén-dioxid-tartalma. Aztán ráadásul pusztítjuk a Föld tüdejét, az erdőket. Majd valahol egy kivágott őserdő közepén emléktáblát avatnak Itt vágták ki az utolsó fát felirattal. De itt sem állunk meg. Már a világűrbe is feljuttattuk szemetünket. Megállíthatatlanul keringnek Földünk körül a döglött űrjárművek roncsai. Szerencsére elég nehéz feljutni a Holdra, mert eddig azt is szemétteleppé alakítottuk volna. Ha így megy, lassan az egész Föld egy nagy szeméttelep lesz, ahol az ember nem élhet meg. Abban reménykedem, addigra a technika oda fejlődik, hogy más bolygókra könnyen el tudunk jutni. Ezek után utódaink elhagyják a Földet. Esetleg kiírják, hogy a Föld nevű szeméttelep betelt és lakhatatlan. (Vagy egy ökoszemétteleppé alakítják?) Birtokba vesznek egy újabb gyönyörű bolygót, amit ismét tönkre lehet tenni és el lehet pusztítani. De volna még egy megoldás: ki amit főzött és szemetelt, azt egye meg.
