Színes, lélekkel összeállított, minden korosztályt megszólító a napokban Kovásznán zajló Kőrösi Csoma Sándor-napok kulturális kínálata, melyben kisiskolásoktól tudományos kutatókig mindenki szerepet kap.
Péntek délelőtt, városi művelődési ház: lázas készülődés, visszafogott izgalom, gyülekező vendégsereg a zsebszínpad előtt. Aztán kezdődik a harmadikosok Kőrösi Csoma Sándor elindulása című műsora, melyet Thiesz Katalin tanítónő — ő a parány előadás rendezője, maga is Csoma Sándor leszármazottja — szavai vezetnek fel: olyan szöveget válogatott, mely a legendás kutató életével kapcsolatos. Alig ér véget a negyedórás produkció, máris meghívják őket kolozsvári vendégszereplésre azzal a megjegyzéssel, boldogság látni, hogy van, aki továbbvigye a Csoma-hagyományt Kovásznán. Van. Értő, érző pedagógusok segédletével természetesen, kik nem csak műsort tanítanak, hanem közönségnek is elhozzák a cseperedőket, s az előadásra felnőttek sem szégyellnek kokárdás kalapban megjelenni. Hiszen ünnep van Kovásznán, az igényesen válogatott, a város magyarságát megmozgató kultúra ünnepe.
És a kicsik másodszor is előadják műsorukat, mert hát minden érdeklődő nem fér be a terembe, s közben, egész éjszakás utazás után érkeznek a pápai fellépők, s pörögnek tovább a Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont diákjait is bevonó események...
Eközben a Csoma-napok másik helyszínén, a Héphaisztosz Szálló konferenciatermében folytatódik a hagyományos tudományos értekezlet, melynek anyagát — miként Gazda József, a rendezvénysorozat lelke kifejti — évente kötetbe foglalják, biztos megjelenési lehetőséget teremtve a Csoma-kutatóknak. Akiknek körében tegnap Balogh Erika, az egyik budapesti kereskedelmi televízió munkatársa egy új dokumentumfilmtervről mesélt, mely Csoma Sándor eredeti célját folytatná, azaz a magyarság keleti bölcsőjének a keresését. A kínai forgatás várhatóan ősszel kezdődik, ezt követi majd egy rövidebb magyarországi és erdélyi filmezés, elképzelésük szerint a jövő évi Csoma-napokon már bemutatnák. A dokumentumfilm szellemi atyja a kovásznai konferencián szintén jelen lévő dr. Bárdi László professzor, Magyarország legismertebb Kelet-szakértője.
Gazda József érdeklődésünkre azt is elmondja, tudományos konferenciáikról szóló kiadványaikkal nem csak a Csoma-kutatást, hanem a magyarságkutatást is ösztönzik. A napok hozadéka, hogy „serkenti a képzőművészagyakat is, mert az egyik fő rendezvényünk a képzőművészeti kiállítás", és örömmel látják, hogy a tárlat nagy része „abszolút friss, erre az alkalomra készült, tehát művek születnek a Kőrösi Csoma-rendezvényekre". A kulturális fesztivállal a fiatalságot, a város kultúraszerető közönségét is szeretnők megajándékozni — teszi hozzá Gazda, megjegyezve, hogy: „össze is fogjuk a Kárpát-medencét, mert Debrecenből, Pécsről, Nagykanizsáról, Pápáról, a horvátországi Csúzáról érkeztek előadók", ezenkívül erdélyi, háromszéki tánccsoportok, diákszínjátszó csoportok lépnek fel, ezzel „szívek összedobbanása, illetve szellemiségek, alkotó elképzelések összecsendülése történik".
