Csoma Sándor újjászületése — Sylvester Lajos

2009. április 4., szombat, Máról holnapra

Alulírott, aki legalább fél évszázada részt vállalóan figyeli ennek a székelyföldi térségnek a szellemi mozgását, a kovásznai-csomakőrösi, Csoma Sándor emlékét nemcsak idéző, hagyatékát nemcsak ápoló, hanem évről évre értelmező és gyarapító, az alkotó művészeteket, irodalmat inspiráló, a magyar szellemi univerzumot egy piciny falucskától és egy vidéki kisvárostól a Himalájáig, az Andokig vagy az észak-amerikai hegységekig tágító, szellemi folyamattá duzzasztott rendezvénysorozathoz hasonlóval nem találkozott.

Kőrösi Csoma Sándor 225 évvel ezelőtt született, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület, amely Gazda József kezdeményezésére jött létre, s amelybe lelket ugyancsak ő lehelt, húszéves, a két település újabb kori Csoma Sándor-mozgalma egyébként éppen negyvenéves, mert ez akkor fogant meg, amikor 1969. április 5-én Sepsiszentgyörgyön tudományos ülésszakkal egybekötött emlékünnepségen vettünk részt, majd Kovásznán elhelyeztük az éppen ezekben a napokban ugyancsak a mennyei mezőkre költözött Jecza Pé­ter szobrászművész Csoma Sándor-emlékművének talpkövét. Később szülőfalujában és szülővárosában két Csoma Sándor-szobrot is avattunk, ezzel a két település lakosai közti Kié is Csoma Sándor? vitának is véget vetettünk, s ahogy ez történni szokott, a továbbiakban minden, de minden a fáradhatatlan és törhetetlen Gazda József és környezetének-támogatóinak a nyakába szakadt. A csomakőrösi emlékkiállítás gondozása, gyarapítása, a szimbolikus „Csoma-ház" létrehozása, Kovászna „elcsomasándorosítása", az évenkénti rendezvények szellemi és földrajzi kisugárzásának a világ végéig való kinyújtása, majd ezeknek a fénysugárnyaláboknak székelyföldi fókuszba gyűjtése és felerősítése.

A szervezők az ünnepségek emelkedettsége mellé a tudományos kutatás komolyságát pászították, a művészetek minden ága-bogát a maguk körébe vonták, elméletben és gyakorlatban is bejárták Csoma Sándor egykori útját. Sőt, eljutottak azokig az ázsiai földrajzi pontokig is, amelyeket „A Mi Sándorunk" nem érhetett el: a magyarság rokon népeinek érdeklődésünkbe és kultúránkba építéséig, a kiadványok-könyvek sorozatát tették asztalunkra, Kovászna és Csomakőrös szellemi metropolissá, Csoma Sándor ezer alakban és formában történő reinkarnálójává vált.

Kitartásuk és szívósságuk, szenvedélyes elkötelezettségük is a Csoma Sándoréval rokon: Gazda József és társainak hihetetlen érdeme, hogy minden időkben minden apró rést, lehetőséget felkutattak, és a szent ügy szolgálatába állították.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint bejut-e a felsőházi rájátszásba a Sepsi OSK?







eredmények
szavazatok száma 9
szavazógép
2009-04-04: Közélet - x:

Szívek összedobbanása Kovásznán — Mózes László

Színes, lélekkel összeállított, minden korosztályt megszólító a napokban Kovásznán zajló Kőrösi Csoma Sándor-napok kulturális kínálata, melyben kisiskolásoktól tudományos kutatókig mindenki szerepet kap.
2009-04-04: Közélet - x:

Három kemény százalékkal nőnek a nyugdíjak (Jegyzet) — Simó Erzsébet

Igen büszke a kormány arra, hogy április elsejétől három százalékkal emelte a nyugdíjakat, s hogy ugyancsak e hónaptól (az állami költségvetésből szociális hozzájárulásként) 300 lejre növelte a legalacsonyabb ellátmányokat. Az utóbbi intézkedés közel egymillió embert érint, s jótékony hatása, főként a téesznyugdíjasok esetében, nem elhanyagolható, ám az általános, háromszázalékos nyugdíjemelés nem válik dicsőségére a Boc-kabinetnek. A többletpénz, amit az idős emberek kapnak, jelentéktelen, 700 lej esetén például 21 lej. (Ne feledjük: a nyugállományban lévők hetven százalékának 750 lej alatti a havi járadéka.)