Németország nem tiltja a GM-termékek bevitelét
Németországnak nem áll szándékában betiltani az Európai Unió által jóváhagyott, genetikailag módosított élelmiszerek és takarmányok importját ― fejtette ki a német mezőgazdasági miniszter vasárnap a G8-csoport mezőgazdasági miniszterei tanácskozásán.
Ilse Aigner az olaszországi Cison di Valmarinóban zajló tanácskozáson leszögezte, hogy bár Németország néhány nappal ezelőtt betiltotta a Monsanto MON 810 elnevezésű GM-kukoricájának köztermesztésbe vonását, a GM-termékek importját nem kívánja felülvizsgálni. A MON 810 az egyetlen, genetikailag módosított növény, amelynek köztermesztését 1998-ban engedélyezte az Európai Unó, s most küszöbön áll az engedély meghosszabbítása. Jelenleg Németország mellett Franciaország, Magyarország, Ausztria, Görögország és Luxemburg nem engedélyezi a GM-kukorica termesztését. * A G8-csoport agrárminiszterei a kereskedelmi korlátozások lazításáról tárgyaltak az olasz településen, és előkészítik a júliusi olaszországi G8-csúcsot. A tanácskozáson a globális mezőgazdasági termelés kiterjesztésének és a világon az éhezők száma további csökkentésének kérdéseit is megvitatták. A Nyolcak ― az Egyesült Államok, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Kanada, Japán és Oroszország ― mezőgazdasági miniszterei mellett a találkozón részt vett Brazília, Kína, India, Dél-Afrika és Mexikó is.
Irán a legnagyobb búzaimportőr
Irán lett a világ legnagyobb búzaimportőre, az ország néhány hónap leforgása alatt vált jelentéktelen piaci szereplőből éllovassá, miután a szárazság megtizedelte a hazai termést. Még az Egyesült Államoktól is vett búzát, amire huszonhat év óta nem volt példa. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium becslése szerint Irán a 2008/2009-es, júniussal záruló idényben 8,5 millió tonna búzát vásárol, s ezzel megelőzi az eddigi első helyezett Egyiptomot. Ezzel Iránra jut a világ búzakereskedelmének 6,5 százaléka. Az import értékét elemzők 2―2,5 milliárd dollárra teszik, az Egyesült Államoktól tavaly július óta vásárolt egymillió tonnáért 356 millió dollárt fizetett.
Tulipántörténelem
Spanyol tudósok tanulmánya szerint a tulipán öt évszázaddal korábban érkezett Európába, mint ahogy azt eddig gondolták: a virágokat már a XI. században termesztették az Ibériai-félsziget déli részén. Ezzel a tanulmánnyal a Cordóbai Egyetem és az Arab Tanulmányok Intézetének kutatói megcáfolták az eddigi feltételezést, miszerint a tulipán csak a XVI. században érkezett Hollandiába Közép-Európán keresztül a Török Birodalomból. Az Economic Botany szaklapban közölt cikk szerint a XI. és XII. századból származó botanikai írásokban a kutatók utalásokat találtak arra, hogy tulipánt Spanyolországban már a mór uralom ideje alatt is termesztettek dísznövényként. A tudósok feltételezései szerint már ekkor kerülhettek tulipánhagymák Hollandiába az andalúz régióból. A XI. században Ibn Bassal toledói földművesnek köszönhetően jutott a virág az Ibériai-félszigetre: az ő apja vásárolta akkor a hagymákat. A mórok kiűzése után a a tulipán feledésbe merült.