Akár negyvenezer kisvállalkozás mehet tönkre az átalányadó május 1-jei bevezetésével — vélik a munkáltatói érdekszövetségek a kormány bejelentett intézkedéséről. A minimáladónak is nevezett új adónem szerint ugyanis bizonyos tevékenységi körű cégeknek az eddigiek mellett a minimális 2200 lejt akkor is be kell fizetniük, ha a cég üzleti forgalma nulla. A forgalom függvényében pedig lépcsőzetesen nő az adó összege is. Így ez az adózási forma a kis, néhány embert foglalkoztató vállalkozásokat érinti elsősorban.
Az eddigi gyakorlat szerint a kis cégek kétfajta adó közt választhattak: fizethettek az üzleti forgalom vagy pedig a profit függvényében. Ez utóbbi volt általánosabb, mert a profitadót igyekeztek nullára mérsékelni. A rendszer előnye volt, hogy aktívabbá tette a gazdaságot, ám közvetlenül kevesebb adó folyt be az állampénztárba. Ezzel érvel George Pogea gazdasági tárcavezető is, aki szerint az átalányadó bevezetésével az a cél, hogy biztos és kiszámítható jövedelmet garantáljanak az állami költségvetés számára. A minisztérium hivatalos adatai szerint ugyanis 2007—2008-ban a Romániában bejegyzett 617 000 cég közül 242 000 volt veszteséges.
Az átalányadó ellenzői szerint azonban épp azokat a kisvállalkozásokat lehetetlenítik el, melyek forgalma kicsi, és melyek működését a gazdasági válság amúgy is nehezíti. Az állam pedig jövedelmektől esik el azáltal, hogy az átalányadó miatt egyes cégek az adóelkerülést választják, tevékenységüket befagyasztják, vagy ha alkalmazottaktól válnak meg, akiknek bére után eddig fizették a különféle járulékokat az állampénztárba. Így nő a munkanélküliség, vagyis az állami kiadások mértéke. Az intézkedés ellenzői a teherviselés aránytalanságát is felróják, a legalsó lépcsőbe eső, 52 000 lejes forgalommal rendelkező vállalkozás forgalmának 2,8 százalékát fizeti be az állampénztárba, míg a legfelsőbb kategóriába eső, 129 milliónál nagyobb forgalmú cég viszont csak 0,02 százalékot. Az átalányadó ellen tiltakozók elismerik, hogy ezt az adónemet több EU-tagállamban, például Franciaországban is bevezették, ám itt a forgalomra vonatkozó küszöb is érvényben van. Ráadásul ezt az adót a válság miatt eltörölték.
Az ellenzéki politikai erők is tiltakoznak, a liberálisok bizalmatlansági indítvány benyújtását tervezik. Fő érvük, hogy az intézkedés adóelkerülésre ösztönöz. Nagyon sok kis, jellemzően egyszemélyes cég tulajdonosa inkább befagyasztja a cégét, és kiváltja helyette a vállalkozói engedélyt (PFA) az átalányadó kifizetését elkerülendő, ami szintén az állampénztár bevételeit csökkenti. Ugyanakkor nem bátorítja, sőt, gátolja a vállalkozói kedvet. Nem kizárt, hogy az indítványhoz az RMDSZ is csatlakozik.
A pénzügyminiszter azonban kiáll az átalányadó mellett, szerinte ez nem fogja tönkretenni a kisvállalkozásokat, hiszen a pluszadóért „cserébe" a Boc-kormány egyszerűsíti az adózást, csökkentve a több mint 480 adójellegű illeték számát. A pénzügyminisztérium 36 adót akar teljesen megszüntetni, továbbiakat pedig összevonni. S nem utolsó szempont, hogy az IMF-hitel feltételeként kordában kell tartania a költségvetés 4,6 százalékos hiányát. A kabinetnek választania kellett: megemeli 19 százalékról az áfát (TVA) vagy a 16 százalékos egységes adókulcsot, illetve más módon konszolidálja a költségvetés bevételi oldalát.
A gazdasági elemzők véleménye azonban elsősorban az adó bevezetését ellenzőkével cseng egybe. A válság idején a kormánynak inkább ösztönöznie kellene a cégeket, s ez az új adófajta minden, csak nem vállalkozásbarát. Ugyanakkor négy nemzetközi gazdasági elemző cég romániai irodája szerint az intézkedés bevezetése megszegi az adótörvénykönyvnek az adózás rendje módosításáról szóló előírásait. Közös memorandumukban emlékeztetnek arra: az adótörvénykönyv kifejezetten tiltja, hogy az adórendszer módosítása a folyó pénzügyi évben lépjen életbe. A 2003/571-es törvény az adózás hosszú távú stabilitásának érdekében rendelkezik úgy, hogy a módosítások egyrészt csak a következő pénzügyi évtől lehessenek hatályosak, másfelől visszamenőleges hatállyal nem hozhatják hátrányos helyzetbe sem a természetes, sem a jogi személyeket.
Átalányadóként egyébként az ingatlanügyletekkel foglalkozó, kölcsönző- és lízingcégeknek, őrző-védő vállalkozásoknak, kiskereskedőknek, autószerelőknek, szállodáknak, vendéglőknek, élelmiszer-ipari, informatikai, jogi tanácsadó és könyvelési cégeknek, italgyártóknak, építőcégeknek, utazási irodáknak vagy szállítmányozási vállalatoknak a 16 százalékos nyereségadón felül be kell fizetniük azt a minimális összeget, mely a forgalmuk alapján besorolt sávban szerepel. Nem fizetnének átalányadót azok a cégek, amelyek a válság okozta bevételcsökkenés miatt rossz helyzetbe kerültek, és nem működőnek nyilváníthatják magukat. Ám így a vállalat nem számlázhat, semmiféle tevékenységet nem folytathat, és iratait nem fogadja el az adóhivatal. Az újonnan bejegyzett cégeknek sem kellene fizetniük az új adót, s mentesülnek az egyéni vállalkozók (PFA) is. Egyéni vállalkozóvá a szellemi szabadfoglalkozásúak (építészek, fordítók, jegyzők, könyvelők, orvosok, tanácsadók, ügyvédek stb.) válhatnak, de kiválthatják a vállalkozói engedélyt a kereskedők, az asztalosok, fodrászok, víz-, gáz-, villanyszerelők és így tovább.
