Az erdélyi magyarság átlagánál pesszimistábbak a háromszéki magyarok, rosszabbnak ítélik meg jelenlegi helyzetüket, és kilátástalanabbnak látják jövőjüket, mint Erdély más régióiban élő nemzettársaik — derül ki a Kvantum Research kolozsvári közvélemény-kutató cég február végén, március elején készített felméréséből. Kiss Tamás szociológus Sepsiszentgyörgyön ismertette a kutatás Kovászna megyére vonatkozó adatait.
Az erdélyi átlagnál magasabb, 82,2 százalék azok aránya, akik úgy vélik, Romániában rossz irányba haladnak a dolgok, 53 százalék elégedetlen jelenlegi életkörülményeivel, majdnem 35 százalék úgy véli, egy év múlva a jelenleginél is rosszabbul fog élni, és alig 15 százalék számít életszínvonala javulására. Országosan a magyarok 47 százaléka érzi úgy, hogy hátrányt jelent magyarsága, Háromszéken ezek aránya 52,1 százalék. Az eredmény a szociológusokat is meglepte, arra számítottak, tömbmagyarságban kisebb, szórványban nagyobb lesz ez az arány. A tényeket a megye gazdasági lemaradottságával magyarázzák, a megkérdezettek úgy érzik, a magyar többség miatt hátrányosan megkülönböztették a régiót — fejtette ki Kiss Tamás.
Érdekesen alakult az RMDSZ feladatainak meghatározása az elmúlt két esztendőben. 2007-ben a megkérdezettek többsége a szövetség legfontosabb feladatának azt tekintette, hogy harcoljon a magyarságért, a kisebbségi jogokért. Mostanra konkretizálódtak az opciók, a nyílt kérdésre Háromszéken a legtöbben a munkahelyteremtést jelölték meg az RMDSZ legfontosabb feladataként, ezt követi a magyar oktatás, felsőoktatás, az utak javítása, és negyedik helyen, a válaszadók 18,5 százalékának opciójában szerepel az autonómia. Érdekes az is, hogy erdélyi viszonylatban 19, Háromszéken 39 százalék találja legfontosabb teendőnek a munkahelyteremtést, szintén megyénkben igénylik legtöbben a fiatalok lakásgondjainak kezelését. A Kovászna megyei megkérdezettek hatvan százaléka látja úgy, hogy települése fejlődött az elmúlt évek alatt, ezt nagyobb mértékben az önkormányzatnak, kisebb, de jelentős mértékben az RMDSZ-nek tulajdonítja. Országosan ez az arány is magasabb.
Politikai vonatkozású kérdésekben a háromszéki magyarok 64,8 százaléka egyetlen politikai szervezetben látja a magyarság jövőjét, 31,9 százalék a többpártrendszert támogatja. Az itt élők 52 százaléka elégedett az RMDSZ kormányzati tevékenységével, és 74,8 százalék támogatná a szövetség újabb kormányzati szerepvállalását. A háromszéki politikusok közül a legtöbben (87,4 százalék) Albert Álmost ismerik, a legjobban (63,1 százalék) Tamás Sándorban, illetve (61,3 százalék) Antal Árpádban bíznak. Az MPP-s politikusok közül csak Kovács István neve szerepel a listán, 57 százalék ismeri, 29,7 százalék bízik benne. Ha jövő vasárnap parlamenti választások lennének, 41,9 százalék menne el biztosan szavazni, és 79,8 százalék az RMDSZ-re voksolna. Az MPP népszerűsége az elmúlt egy év alatt megfeleződött, most alig 12,5 százalékos a támogatottsága.
Alacsony részvételre lehet számítani az EP-választásokon, az ilyen jellegű kutatások mindig magasabb jelenlétet mutatnak, így a most mért 40 százalék várhatóan a valóságban 30 százalék lesz — mondta el Kiss Tamás. Az RMDSZ—Tőkés közös lista a háromszéki magyarok 86 százalékának támogatására számíthat.
A háromszéki és Hargita megyei megkérdezettek többsége (68 százalék) egyetért a két megye egyesítésével, bár Kovászna megyében 23,1 százalék a Brassóhoz csatlakozásban látná a jövőt.
A felmérés az RMDSZ megrendelésére országos 1910 fős reprezentatív mintán készült, 2,9 százalékos hibahatárral. Háromszéken 555 személyt kérdeztek meg, a megyei adatok hibaszázaléka 4,2 százalék.
