Az egyik legismertebb japán építész, Kengo Kuma és az egyik legtehetségesebbnek tartott magyar építész, Janesch Péter közös pályamunkája nyerte a kormányzati negyed tervpályázatot. Janesch munkatársai egy önálló fiatal építésziroda, a Minusplus tagjai, akikkel korábban is jegyzett közös tervet.
Bár évek óta a legígéretesebb építészek élbolyába tartoznak, még megközelítőleg sem volt részük ilyen léptékű tervezési munkában. A karakteres, letisztult magyar—japán tervet azonban a zsűri egyöntetűen támogatta, ezzel második helyre szorult a szomszédos Westendet is tervező Finta József irodája, azonban ők sem maradnak munka nélkül, hiszen a projekt nemcsak az épületeket, hanem a pályaudvar tágabb környékének várostervét is tartalmazta.
Míg Berlinben a demokratikus kormányzás szimbólumává a Reichstag üvegkupolája vált, a Budapesten remélhetőleg megvalósuló racionális, tiszta és közérthető irodaház elsősorban a fenntarthatósággal és az ökologikus megoldásokkal, a természeti tájjal való együttéléssel (pl. zöld homlokzat, passzív ház elve) fejezi ki a jövőhöz való viszonyát — ilyen értelemben egy tudatosan apolitikus munkáról van szó. A terv racionális, túlzott költségeket emésztő technológiákkal, díszekkel nem bíbelődik. A felülnézeti látványtervek egy sakktábla letisztultságát és rendjét tükrözi.
A zsűri véleményét végül egyértelműen a kormányzati épületegyüttes minősége befolyásolta, s sokkal kevésbé esett a latba a szabályozási terv. Ami viszont a második helyezett Finta Stúdió erőssége volt, így értesüléseink szerint az a stratégiai döntés született, hogy a feladatokat a két iroda megosztja egymás között. Időben a prioritás a kormányzati épületeké, ám Demján a maga területét ezzel egy időben kezdi fejleszteni, a legtöbbet kihozva a kormányzati igényekből.
