Kollektív módon, a NATO-n belül kellene dönteni az amerikaiak által tervezett rakétavédelmi pajzsról, amelynek a Csehországba tervezett amerikai radarállomás is része lenne — jelentette ki Jirí Sedivy volt cseh védelmi miniszter, aki szeptembertől a NATO-főtitkárának a védelemért és a tervezésért felelős helyettese lesz.
Sedivy ezzel módosította a Právo baloldali lapban tegnap megjelent interjújában a közszolgálati rádiónak egy nappal korábban adott saját nyilatkozatát, amely szerint a rakétapajzs bevetéséről kizárólag az Egyesült Államok döntene, hasonlóan az atomfegyverek bevetéséhez. A politikus kijelentette: ,,elsietett és pontatlan" volt az atomfegyverek, illetve a rakétavédelmi pajzs bevetése közti párhuzam.
Északi-sarki hidegháború
Nagyon hideg háborút indított Oroszország azzal, hogy az Északi-sark alatti óceántalapzaton elhelyezte zászlaját, és ezzel bejelentette igényét a tengerfenéki olaj- és földgázkincsre. Kanada egyenesen középkori gyarmatosításnak nevezte Moszkva területi igényeinek efféle bejelentését. A globális felmelegedés miatt olvadó Északi-sark egy részére Kanada, az Egyesült Államok, Dánia és Norvégia is igényt tart. Középkori gyarmatosítónak nevezte Oroszországot Kanada külügyminisztere, Peter MacKay, miután a Kreml két minitengeralattjárót küldött az Északi-sark alatti óceánfenékre, és területi igényének jelzéseként elhelyezte az orosz zászlót. ,,Ez nem a 15. század. Nem tűzhetünk ki zászlókat szerte a világban, és mondhatjuk, hogy ez a terület az enyém!" — mondta MacKay.
Líbia francia rakétákat vásárol
Líbia szándéknyilatkozatot írt alá francia páncéltörő Milan rakéták vásárlásáról — mondta tegnap az RTL rádióban Hervé Morin francia védelmi miniszter. Tripoli és Párizs fegyverüzletéről már csütörtökön beszámolt egy névtelenséget kérő magas rangú líbiai illetékes, és nyilatkozott róla a Le Monde francia napilapnak Szeif al-Iszlám, Moammer Kadhafi legfőbb líbiai vezető fia is. Szeif al-Iszlám szerint a megállapodás összefügg a bolgár egészségügyi dolgozók szabadon bocsátásának ügyével, ezt azonban Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök hivatalosan cáfolta.
A dél-koreai túszokért
Az Amnesty International (AI) nemzetközi emberjogvédő szervezet azt követelte a táliboktól, hogy engedjék szabadon huszonegy dél-koreai túszukat, egyben figyelmeztette az iszlamista mozgalmat, hogy a fogolytartás és a foglyok kivégzése háborús bűntett. Az AI ezt csütörtökön telefonon közölte a magát a tálibok szóvivőjének mondó Kari Mohammed Juszuf Ahmadival. A szervezet ugyancsak felhívta a tálibok figyelmét arra, hogy az ilyen bűnök elkövetőinek az igazságszolgáltatás előtt kell felelniük tetteikért — hangsúlyozta közleményében Irene Khan, a londoni székhelyű AI főtitkára.
Bush is megijedt a klímaváltozástól
George Bush amerikai elnök felhívást intézett tegnap a világ vezető gazdasági hatalmaihoz, hogy tartsanak nemzetközi értekezletet az éghajlat változásáról. A konferencia helyszíne Washington, időpontja szeptember 27—28. lenne a Fehér Ház közlése szerint. A tizenkét ország, valamint az Európai Unió és az ENSZ részvételével tartandó találkozó célja — írja a közlemény —, hogy a légkör szennyezéséért leginkább felelős hatalmak legkésőbb 2008-ra megállapodjanak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának hosszú távú korlátozásáról. ,,Az utóbbi években a tudomány elmélyítette az éghajlatváltozásra vonatkozó tudásunkat, és új lehetőségeket nyitott ahhoz, hogy szembeszálljunk vele" — írja Bush a meghívottakhoz intézett levélben. Bush egyúttal biztosítja a címzetteket arról, hogy ,,az Egyesült Államok kész együttműködni más jelentős gazdaságokkal" abban, hogy sikerüljön megállapodni az üvegházhatást okozó gázok korlátozásának globális kereteiről. Egy vezető amerikai tisztségviselő ugyanakkor kijelentette: Washington továbbra is ellenzi, hogy kötelező érvényű gazdasági korlátokat szabjanak a szennyező anyagok kibocsátására vonatkozóan.