Egy városbeli embernek egyszer elkószált három kecskéje. Elindult megkeresni őket. Ahogy kiért a mezőre, egy szántogató paraszttal találkozott. Ráköszönt:

— Adjon isten! Nem láttad-e erre a három kecskémet?

Süket volt persze mind a kettő, mint azon a környéken mindenki. Senki sem értette, mit mond neki a másik.

— Mit akarsz tőlem? ― kiáltotta a paraszt. ― Ez a föld az enyém. Egészen addig a fáig, ni! ― És egy magas fára mutatott.

Elindult hát arrafelé az ember, a kecskéi után. Meg is találta őket hamarosan. Visszafelé újra megállt a paraszt előtt.

— Köszönöm, testvér, hogy megmutattad, merre szöktek a kecskéim. Hálából neked adom ezt a sánta gidát. ― És rámutatott a sánta gidára.

Megijedt a paraszt.

— Én bizony színét sem láttam a kecskéidnek! Ha megsántult, nem én vagyok a vétkes benne!

Kiabáltak, hadonásztak, de csak nem értettek szót egymással. Egyszer csak egy lovas ember termett előttük. Megállították: tenne köztük igazságot.

— Az úgy volt ― kezdte a kecskék gazdája ―, hogy elveszett három kecském. Ez az ember megmutatta, merre szöktek. Hálából neki akarom adni ezt a sánta gidát, de úgy látszik, keveselli, a legszebbiket akarja.

A paraszt meg elpanaszolta:

— Szántogatom itt a földemet békességgel. Ez meg idejön, és azt kérdi, meddig enyém ez a föld. Mutatom, addig a fáig. Akkor ez az ember elmegy, visszajön három kecskével, és azt kiabálja, hogy én ütöttem el a gida lábát. Szállj le a nyeregből, uram, tégy igazságot! ― Azzal megragadja a ló kantárját.

Megmérgesedett a lovas. Most meg az kezdte a kiabálást:

— Ez a ló az enyém! Én neveltem csikó korától! Nem adom!

Addig-addig huzakodtak-civakodtak, míg eszükbe jutott, hogy elmennek a kádihoz, tegyen igazságot az. El is mentek, elbeszélték neki a bajukat, hárman háromféleképpen. Hallgatta a kádi, s azt felelte végül:

— Hát ha mind a hárman azt mondjátok, hogy láttátok az újhold sarlóját, akkor holnap megülhetjük a fiatal hold ünnepét!

A három békétlenkedő összetanakodott.

— Azt mondja a kádi, megbüntet bennünket, ha ki nem békülünk. Akkor bizony jobb, ha nem civakodunk tovább.

Azzal békességben hazaindultak.

Átdolgozta: Rab Zsuzsa