Traian Băsescu dicsérete és intése

Újságírók hada várta szombaton reggel a kolozsvári Diákművelődési Ház előtt a kongresszus kezdetét, ám a nagymértékű érdeklődés sokkal inkább köszönhető volt az államelnök, miniszterelnök látogatásának, mint az RMDSZ fórumának. Az EU-s, a magyar és a román himnusz után hangosítás nélkül, forgatókönyvön kívül váratlanul csendült fel a székely himnusz is, meglepte Markót és Băsescut egyaránt, de végül feltápászkodtak helyükről. A kongresszust előbb a házigazda László Attila, majd Markó Béla köszöntötte. ,,Őszintén sajnálom, hogy nem tudok magyarul szólni önökhöz" — kezdte felszólalását Traian Băsescu, aki megköszönte az RMDSZ-nek egyensúlyteremtő tevékenységét és hozzájárulását a kisebbségi problémák megoldásához. Băsescu kitért a decentralizáció felgyorsításának fontosságára, a helyi közösségeket érintő döntéseknek helyben kell megszületniük, csak így érhető el a román közigazgatás modernizálása — mondotta. Ennél a pontnál megjegyezte: a kormánynak át kellene gondolnia az intézményvezetők leváltásáról múlt héten elfogadott rendeletét. Véleménye szerint a ,,kulturális autonómiáról szóló törvényt" (kisebbségi törvény — szerk. megj.) minél hamarabb el kellene fogadnia a parlamentnek, ugyanakkor figyelmezte az RMDSZ-t, tekintettel kell lenniük egymás érzékenységére, alkotmányellenes tematikával fékezhetik a decentralizációt. Băsescu nem csak kongresszusi jelenlétével, de beszédével is a magyar szavazatok visszaszerzését célozta meg, ismét kitért a ,,szívének kedves" Székelyföldre, arra, hogy hiba a magyar gyermekek román oktatásának jelenlegi formáját erőltetni, hogy befektetőket kell vonzani a térségbe, kihasználni a jelentős turisztikai potenciálját.

Éljen az összefogás

Emil Boc kormányfő, a D-LP elnöke partnerségről beszélt, és ígérte, kormánya nem él majd a diszkriminatív pénzosztogatás lehetőségével. Kérte az RMDSZ támogatását a közalkalmazottak egységes bérezését szabályozó törvény és a nyugdíjreform ügyében. Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke méltatta, hogy Erdélyben sikerült megvalósítani a magyar összefogást, tanulni jött, és egymást érteni — mondotta. Vastapssal fogadta a hallgatóság Crin Antonescut, az NLP elnökét, aki kifejtette, sok tekintetben kisebbséginek érzi magát Romániában. Dávid Ibolya, az MDF elnöke szerint az összefogás politikája mellett kell elkötelezniük magukat, Gémesi Ferenc pedig a magyar miniszterelnök, Bajnai Gordon üzenetét tolmácsolta. Az SZDP-t képviselő Viorel Hrebenciuc alelnök az elmúlt húsz év magyar—román kapcsolatait, a kisebbségi kérdés rendezésének különböző állomásait idézte, kiemelte, az RMDSZ nélkül sem a NATO-hoz, sem az EU-hoz nem csatlakozhatott volna Románia. Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke a csodaló Overdose példájával igazolta, a magyarság kiéhezett a sikerre, Orbán Viktor pártelnök üzenetét is tolmácsolta, aki üdvözölte az EMNT—RMDSZ összefogást, amely lehetne szélesebb körű is, és bízik benne, az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum lehetőséget teremt majd erre. Magyarországnak mindent meg kell tennie az erdélyi autonómiák támogatásáért, hiszen a magyarság az egyetlen számottevő európai kisebbség, amelyik még nem rendelkezik valamilyen autonómiával — hangzott el.

Nem legyőzni, megnyerni egymást

Tőkés László a Páneurópai Pikniken vett részt, így nem lehetett jelen az RMDSZ kongresszusán, üzenetét Toró T. Tibor tolmácsolta. Felidézte, legutóbb tíz éve, a csíkszeredai kongresszuson szólhatott ehhez a testülethez, akkor — sikertelenül — arról próbálta meggyőzni a kongresszust: nem szabad a kormányzati szerepvállalásnak alárendelni az önálló erdélyi magyar külpolitikát, mert ezáltal nagyon fontos érdekérvényesítési eszközről mondanak le. Megemlítette a szatmárnémeti kongresszust, ,,ahol hivatalosan is elváltak útjaik", a rendkívül különböző álláspontok és prioritások hívták életre az MPP-t, többpólusúvá vált az erdélyi magyar politizálás, és mára az is egyértelmű, a tíz évvel ezelőtti egypólusú képviselet nem állítható vissza. ,,Ugyanakkor viszont az is világossá vált, hogy kisebbségi sorsunkból eredően közösségünk stratégiai céljainak, nevezetesen az autonómiának a megvalósítására csakis összefogással, együttes fellépéssel nyílik esélyünk" — hangzott el Tőkés üzenetében. A többszöri kísérlet után megszületett magyar összefogás első erőpróbája a június 7-i EP-választás lesz, ám Tőkés László reméli, hogy a megállapodás ,,választásokon túlmutató pontjai sem maradnak meg holt betűnek". A Kulturális Autonómia Tanács, a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés, az Erdélyi Memorandum megalkotását illetve Székelyföld területi autonómiájának közös képviseletét említette. Bízik az együttműködési szándék őszinteségében, ,,mert nem legyőzni, hanem megnyerni akarjuk egymást" — írta Tőkés László kongresszusi üzenetében. Az EMNT—RMDSZ megállapodás miatt RMDSZ-es körökben is vannak fenntartások, Lakatos Péter Bihar megyei képviselő szemrehányóan jegyezte meg, nem szerencsés, ha az eljegyzés napján a menyasszony piknikezik, és nem vállal közösséget a vőlegénnyel.

Merjünk álmodni

Markó Béla szövetségi elnök kongresszusi beszámolójában az elmúlt két év igen mozgalmas időszakára tekintett vissza, amely meglátása szerint folyamatos próbatétel volt a szövetség számára. Az RMDSZ önállóságának, egységének és céltudatosságának próbája volt, ám mindhárom képességét sikerült megőriznie a szövetségnek. Önállóságukat a kormányzás csábítása veszélyeztette, és önkritikával idézte fel az államelnök leváltását célzó 2007-es népszavazást, amikor ,,más pártok rossz döntése mellé odaállva" szembesülniük kellett, hogy elveszíthetik saját közösségük támogatását. Az egységet a magyar összefogás újrateremtésével sikerült helyreállítaniuk, a ,,viszonylagos" megosztottság után, az ,,RMDSZ ismét teljes erőt érezhet maga mögött". A megállapodás megkötése azért vált lehetségessé, mert az RMDSZ-t is eszköznek tekintették egy fontos közös cél érdekében: a tartós jövőépítésért Erdélyben. Ma két nagy veszély leselkedik az RMDSZ-re: arra hivatkozva, hogy nem elegendőek, meg sem próbálja megfelelően kihasználni a létező jogi kereteket, illetve a kishitűséget leplező elégedettség. Markó Traian Băsescuval példálózott, aki folyamatosan változtatni próbál a neki nem tetsző rendszeren. ,,Miért ne akarnánk mi is megreformálni a román államot, újragondolni a teljes közigazgatást, kiiktatni az alkotmányból a nemzetállami meghatározást, új státust adni a kisebbségi és regionális nyelveknek, valóban hivatalos regionális nyelvvé tenni a magyart, helyi és regionális autonómiák rendszerét építeni ki az egész országban" — sorolta az elnök a tennivalókat. Markó úgy vélte, a radikális újragondolás jogát nem kérni kell, hanem élni vele.

Kelemen Hunor ügyvezető elnök a pragmatikus és a szimbolikus politizálás vélt ellentmondásairól beszélt: nem az a kérdés, utat kell aszfaltozni, vagy anyanyelvi jogokért kell harcolni. Az RMDSZ politikájának emberközelinek kell lennie, a magyar emberek érdekeit kell képviselnie, problémáikra kell megoldást nyújtania.

Tömb és szórvány gondjai

A kongresszusi hozzászólók többsége a magyar intézményvezetők védelmét kérte, de többen felhívták a figyelmet az államelnök és a miniszterelnök kettős beszédére. Márton Árpád képviselőházi frakcióvezető szerint ismét meg kellene próbálni a kettős állampolgárság igénylését, követniük kellene azt a receptet, amelyet Traian Băsescu a moldovaiak számára ajánlott. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök a szövetség kapuinak minél szélesebbre nyitását kérte, hogy emelt fővel térhessenek vissza mindazok, akik az MPP ,,haláltánca" okán megtennék ezt. Albert Álmos szerint: ,,ha sarkítva fogalmazunk, elmondhatjuk, hogy Kovászna megyének újabb románosítása zajlik a dekoncentrált intézmények vezetőinek leváltása következtében". Borbély László arra hívta fel a figyelmet, hogy az RMDSZ-nek jobban oda kell figyelnie Marosvásárhelyre, ahol ,,csendes asszimiláció zajlik". Több küldött szólt a szórvány egyre kilátástalanabb helyzetéről, rámutattak, ha az RMDSZ feladja a szórványvidékek képviseletét, előbb-utóbb a tömbmagyarság is bajba kerül. Asztalos Ferenc teljes oktatási reformcsomag kidolgozását szorgalmazta.

Az alapszabályzat- és programmódosítást gyors, rutinos, egyhangú szavazással tudta le a kongresszus. Kelemen Hunor összegzése szerint a magyar összefogáshoz igazították a dokumentumot, lehetővé tették, hogy az EMNT küldöttei is helyet kapjanak a Kulturális Autonómia Tanácsban. A testület elfogadta a prioritásokat és cselekvési irányt rögzítő, A mi Uniónk, a mi Európánk című dokumentumot, amely leszögezi: a nemzeti identitás megőrzését és továbbvitelét csakis a különböző autonómiaformák szavatolják.

A kongresszus záróakkordjaként bemutatkoztak az RMDSZ EP-jelöltjei, Winkler Gyula, Sógor Csaba és Kovács Péter.