A szenátus és a képviselőház tegnapi együttes ülésén elfogadta a költségvetés-kiigazításról szóló sürgősségi kormányrendeletet. A jogszabály mellett 181-en szavaztak, ellene a 88 ellenzéki — liberális és RMDSZ-es — honatya. A két ház plénuma egyetlen módosító javaslatot sem fogadott el, amelyet az ellenzék parlamenti képviselői nyújtottak be.
A módosítás során 18 797 millió lejjel csökken a büdzsé bevétele, a költségvetési hiány 12 576,6 millió lejjel lesz nagyobb. A rendelet adóügyi intézkedéseket is bevezet, például az átalányadót, amelyet a cégek éves jövedelme alapján számítanak ki. Előírja, hogy a közintézményekben levő üres állásokat nem lehet betölteni versenyvizsga nyomán. A költségvetési kiigazítás során megszűnik a hozzáadottérték-adó visszaigénylésének lehetősége bizonyos típusú járművek beszerzési, illetve üzemanyagköltsége esetében. Gheorghe Pogea pénzügyminiszter szerint a büdzsé módosítása a gazdasági válság miatt elkerülhetetlen, az átalányadóról pedig azt mondta: nem igaz, hogy az több ezer mikrovállalkozás csődjét okozza. Az ellenzéki képviselők arra figyelmeztettek: az adóterhek növekedése következtében munkahelyek szűnnek meg, és az államkasszába kevesebb pénz folyik be.
Bizalmatlansági indítványt nyújtanak be
A Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ együtt nyújt be a parlamentben bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, amelynek egyebek között felróják az alárendeltségébe tartozó megyei intézményvezetők tömeges leváltását. Ezt Markó Béla RMDSZ-elnök jelentette be tegnapi bukaresti sajtóértekezletén. Az RMDSZ elnöke szerint a magyarok által jelentős mértékben lakott régiókban az etnikai arányosság elvét is tiszteletben kellene tartani. A bizalmatlansági indítvány szövege kitér majd a parlament által tegnap elfogadott költségvetés-kiigazításra és az átalányadóra is, hiszen ezekkel az intézkedésekkel sem ért egyet a két ellenzéki párt.
A kisebbségi kérdésről is tárgyalnak
A kisebbségi kérdésekről is tárgyal román partnerével Balázs Péter külügyminiszter — közölte Szelestey Lajos magyarországi külügyi szóvivő tegnap. Cristian Diaconescu villámlátogatásra érkezik ma este Magyarországra azt követően, hogy az uniós külügyminiszterek hétfői luxemburgi megbeszélésén Balázs Péter magyar külügyér meghívta őt Budapestre. A külügyminiszterek a kisebbségi kérdések mellett megbeszélést folytatnak a kétoldalú kapcsolatokról és a két ország uniós együttműködéséről is — tette hozzá a szóvivő.
Nincs tétje a kettős állampolgárságnak
Elvesztette tétjét a magyar állampolgárság megadásának kérdése a romániai magyarok számára, mert Magyarország és Románia egyaránt az Európai Unió tagja — jelentette ki Markó Béla tegnapi sajtótájékoztatóján, amikor arról beszélt, hogy az RMDSZ ellenzi a román állampolgárság könnyített megadását a moldovaiaknak. Szerinte alapvető különbség van Románia és Moldova, valamint Magyarország és Románia között, hiszen ez utóbbi kettő tagja az Európai Uniónak, és lassan eltűnnek a határok a két ország között. Az életszínvonalbeli különbségek sem olyan óriásiak — tette hozzá — hogy azok szívóhatást gyakoroljanak az esetleg kettős állampolgársággal rendelkező romániai magyarokra. Románia és Moldova viszonyában viszont teljesen más a helyzet. ,,A román állampolgárság óriási szívóhatást jelenthet a moldovaiak számára, és ez akár Erdély egyik vagy másik régiójában az etnikai arányok problémáját is fölveti" — mondta Markó.
Elkerülhetetlen a saját államfőjelölt indítása?
Bár személy szerint nem szeretné, úgy látja, elkerülhetetlen, hogy az RMDSZ saját jelöltet indítson az őszi elnökválasztáson — jelentette ki Markó Béla hangsúlyozva, hogy a kérdés még egyáltalán nem eldöntött. Mint mondta, nem túl vonzó lehetőség a szövetség számára, hogy ne indítson senkit, és ne támogassa valamelyik más párt jelöltjét, mivel ez azt jelentené, hogy felelős politikai alakulatként az RMDSZ tétlenkedne, míg mások kampányolnak, ami meglehetősen kockázatos egy politikai szervezet számára. ,,A saját jelöltállítás előnyökkel jár, hiszen ezáltal látható vagy, választási és programüzenetet közvetíthetsz: versenyben vagy" — mutatott rá. Ellenérvként azt hozta fel, hogy a távolmaradással elkerülhető lenne egy újabb kampány megszervezése, illetve az anyagi erőfeszítés.