Végre lejárt a politikailag egyszínű önkormányzati testületek ideje, megszűnni látszik az egypártrendszer, ezentúl majd sokkal hatékonyabb lesz a helyi tanácsok munkája, ezentúl majd más szempontok is érvényesülnek egy-egy kérdés tárgyalásakor, megteremtődik a vezetők tevékenységének egyfajta ellenőrzése, érdemi viták lesznek majd, fejlesztési elképzeléseket ütköztetnek — így sóhajtottunk fel, erre számítottunk a tavalyi helyhatósági választások után.
Most mégis azt látjuk: az önkormányzati testületekben gyakran üres politikai csatározás folyik, a különböző frakciók betartanak egymásnak, az egyéni sérelmek, a túlzott büszkeség, a sértett önérzet vagy éppen a népszerűség hajszolása, a feltűnési viszketegség áll egy-egy — a helyi közösség sorsát befolyásoló — döntés hátterében. Mintha a székelyudvarhelyi rossz példa lebegne választottjaink szeme előtt, ahol az MPP-s polgármester és az RMDSZ-es képviselők közötti ádáz harc évekig ellehetetlenítette az önkormányzat munkáját. Az elmúlt hetekben Háromszéken is elszaporodtak a ,,botrányos tanácsülések". Baróton régóta az RMDSZ-frakció vétózgatja a közösségi érdekű határozatok tető alá hozatalát, Sepsiszentgyörgy meg majdnem elszalasztotta a sugásfürdői ingatlanok visszavásárlásának lehetőségét amiatt, hogy az MPP képviselői fontosabbnak tartották azon elvárásukat, hogy az önkormányzati ülés előtt kapják kézhez a határozattervezetet. Az — amúgy valóban jogos — elvárás azonban veszélybe sodorta a vásárt, ennek kárvallottjai pedig éppenséggel a sepsiszentgyörgyiek lettek volna — köztük azok is, akik szavazataikkal érdekeik képviseletével bízták meg a tanácstagokat. Legutóbb a megyei önkormányzat ülésén szorult háttérbe a közösségi érdek. A megyei tanács elnöke ellen tiltakozó MPP-s képviselők ugyanis kivonultak a teremből, emiatt a testület nem tudott elfogadni egy két és fél millió euró összértékű pályázathoz szükséges határozatokat, és rendkívüli ülést kellett összehívni. Lehet, hogy igazuk van a tiltakozóknak, akik a megyei tanács elnökének azon eljárását kifogásolták, hogy a testület megkérdezése nélkül írt alá együttműködési megállapodást a sepsiszentgyörgyi önkormányzattal, lehet, hogy nincs igazuk, de magatartásuk a háromszéki közösség számára fontos beruházást sodort veszélybe — még ha nem is a rossz szándék, hanem egyszerűen csak tapasztalatlanság okán.
És bár az önkormányzati testületben helyük van a politikai vitáknak is, hiszen a különböző frakcióknak meg kell mutatniuk saját arcukat, el kell mondaniuk elképzeléseiket, a háromszékiek közös érdeke, hogy választottjaik — pártállástól függetlenül — az egyéni és a pártérdek fölé helyezzék a térség fejlesztését. Csak így szolgálhatják a közösség érdekeit.
