A dokumentumot — amely az Emberi Jogok Európai Egyezményének kiegészítését célozza — a közgyűlés mintegy negyven tagja írta alá, ám ezek között egyetlen román politikus sincs. A kiegészítő jegyzőkönyvtervezet megállapítja: a nemzeti kisebbségekre vonatkozó jogi előírások eltérőek az Európa Tanács tagállamaiban: bizonyos országok teljes körű jogokat biztosítanak, más államok egyetlen jogot sem ismernek el, néha még a közösség létezését sem — szögezik le az aláírók. Az ET-képviselők szerint az európai államoknak minimális kisebbségjogi standardokat kell megállapítaniuk. Ilyen alapvető jog az, hogy személyek kifejezhessék valamely nemzeti kisebbséghez való tartozásukat, szabadon tömörülhessenek politikai pártokba, vehessenek részt a választásokon, legyen joguk az arányos képviseletre a közéletben helyi és központi szinten. Alapvető jognak minősülnének a kulturális jogok, a kulturális autonómiához való jog, az egyes autonómiaformákról való döntés joga, az anyanyelv szabad használata a magán- és közéletben, a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban. „A közgyűlés kéri a Miniszteri Bizottságot, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez dolgozzon ki egy kiegészítő jegyzőkönyvet, amely rögzíti a nemzeti kisebbségekre vonatkozó standardokat" — áll a dokumentumban.

Tízezer vasutas tüntetett

Az állami vasúttársaság mintegy tízezer alkalmazottja tüntetett tegnap Bukarest központjában, tiltakozva a tervezett tömeges leépítés ellen és követelve a munkakörülmények javítását. A tüntetők először a szállításügyi minisztérium előtti teret özönlötték el, később átmentek a kormánypalota elé. A vasutasok tiltakoztak a szociális védelem nélküli elbocsátások terve ellen is. Ez utóbbi arra vonatkozik, hogy az állami vállalat szerkezeti átalakítási elképzeléseiben nem szerepel olyan szociális intézkedés, amely minimális védelmet nyújtana az állás nélkül maradóknak. A vasút ugyanis eddig nem helyezett kilátásba végkielégítést vagy átképzési programot. A kormány már régóta tervezi a társaság szerkezeti reformját, ugyanis a vállalat egyes részlegei hatalmas veszteséggel működnek. Az elbocsátási terv szerint a legnagyobb leépítést a vasúti áruszállítónál hajtják végre, ott majdnem hatezer állást szüntetnek meg. Az utasszállító részleget is érzékenyen érinti a leépítés, hiszen több mint 2500 alkalmazottnak kell új állás után néznie. Más részlegeknél is nagyszabású elbocsátásokra készülnek. A vasúti dolgozók szakszervezete elvben nem emelt kifogást az ellen, hogy a vállalat megváljon 3780 olyan alkalmazottól, aki már elérte a nyugdíjkorhatárt.

Nem csökkennek a tanügyi fizetések

Nem lesznek elbocsátások, és nem csökkennek a fizetések a tanügyben — közölte tegnap Ecaterina Andronescu oktatási miniszter, cáfolva a pedagógusok béreinek visszafaragásáról szóló sajtóhíreket. „Az oktatás büdzséjét kiigazító rendelet azzal az összeggel csökkentette a költségvetést, amelyet az idei béremelésekre szántak eredetileg. Nem lesznek bércsökkentések, nem szűnnek meg a bérpótlékok" — mondta. Hozzátette: felelősségre vonja azokat a tanfelügyelőket, akik bércsökkentést eszközölnek.

Nyílt levél az államfőhöz

Nyílt levélben reagált Románia elnökének az RMDSZ kongresszusán elhangzott nyilatkozataira Lakatos Péter képviselő. Ebben a politikus kifejti, minden romániai állampolgár érdekében állna, nemzetiségétől függetlenül, ha az államelnök ajánlásai nyomán a Boc-kormány nem tekintené többé adócsalónak a gazdaság szereplőit — a mikrovállalatokat, a kis- és középállalkozásokat —, és visszavonná az átalányadót. Arra is emlékeztette az államfőt, az RMDSZ kongresszusán azt ajánlotta a kormánykoalíciónak, gondolják újra azt a sürgősségi kormányrendeletet, amellyel leváltják a decentralizált intézmények igazgatóit és aligazgatóit, amely még a területi vetőmag-minősítő felügyeletet is átpolitizálja. „Javaslom, sugallja a kormánynak, hogy felelősségvállalással fogadtassa el a kisebbségek jogállásáról szóló törvényt, amelynek tervezete négy év óta rostokol a parlamentben" — szólítja fel Lakatos az államfőt.